Számos rangos elismerés, több, mint száz darab fémjelzi munkáját, sokan a legnagyobbak közt emlegetik nevét.
Május 28-án látta meg a napvilágot Ligeti György, hazánk Kossuth-díjas zeneszerzője. Munkásságát a hazai és a külföldi zenei körökben is igen rangos elismerésekkel díjazták, a kritikusok szerint Bartók Béla után a legjelentősebb magyar zeneszerzőt tisztelhetjük személyében.Tanulmányait a kolozsvári Konzervatóriumban kezdte, majd – a háború után – a budapesti Zeneakadémián fejezte be. Népzenekutatással is foglalkozott, több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött össze. A háború alatt zsidó származása miatt többször fogságba esett, s családtagjait is elvesztette, csupán édesanyja élte túl az auschwitzi koncentrációs tábort. Tanulmányi befejeztével a Zeneakadémia adjunktusi állását pályázta meg, ám politikai okokból – Ligeti nem vallotta magáénak a kommunizmus eszméit – sokan ellenezték felvételét. Kodály Zoltán közbenjárására mégis bekerült a tanári karba, zeneszerzést és ellenpontot tanított a diákoknak.
Az 1956-os forradalom leverése után elhagyta hazánkat, ahová később is csupán néhány rövidebb látogatás idejére tért vissza. Bejárta Európát, kezdetben Kölnben telepedett le, ahol a rádió munkatársaként megismerkedett Karlheinz Stockhausennel, aki hatással volt Ligeti elektronikus művészetére. Első elektronikus darabja, az Artikulation, mely 1958-ban keletkezett, meghozta számára az ismertséget. Három évvel később megírta az Atmosphéres című, szintén elektronikus szerzeményét, majd ismét a hangszeres zene felé fordult. 1974-től öt éven keresztül a Le Grand Macabre című egész estés színpadi darabján dolgozott. Az 1980-as évektől polirimikus zeneszerzési technikával komponálta műveit, így született többek között az Etudes pour piano és a Concerto for violin and orchestra is.
A művészt - saját elmondása szerint – sokan bírálták kiismerhetetlensége, változékonysága, modern és hagyományos elemeket ötvöző hangzásvilága miatt. "Nem szeretik, hogy valaki állítólag modern komponista, és valamilyen módon mégis kötődik a hagyományhoz. Hogy mondjam? Vannak a hivatalos zeneszerzők, akik csak szmokingban jelennek meg, és vannak a bohém zeneszerzők, akik csak farmerban járnak. Én pedig nem járok sem farmerban, sem szmokingban – mondta”.
Nem pusztán a komolyzenei életben ért el sikereket, darabjai a filmiparban is igen nagy népszerűségnek örvendenek. Többek között a 2001: Űrodüsszeiában, a Ragyogásban és a Viharszigetben is hallhatók Ligeti szerzeményei. Munkásságát számos nemzetközi elismerés is fémjelzi: 1991-ben megkapta a legrangosabb japán kulturális kitüntetést, a Császári-díjat, öt évvel később UNSCO- és Wolf-díjjal is jutalmazták. Emellett magáénak tudhatja a Charles Cros Lemezakadémia nagydíját, a svéd zenei Polar-díjat, s a Frankfurti Zenedíjat is.
2006. június 12-én hunyt el Bécsben.