Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
89 évvel ezelőtt született Ligeti György

89 évvel ezelőtt született Ligeti György

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 05. 30.
Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

Magyar tehetségek is a reflektorfényben a Bartók Világversenyen
2025-06-24 12:28:09

31 fiatal zongorista, köztük hat magyar lép pódiumra idén szeptemberben a Zeneakadémián megrendezett versenyen.

további bejegyzések a szerzőtől »

Számos rangos elismerés, több, mint száz darab fémjelzi munkáját, sokan a legnagyobbak közt emlegetik nevét.

Május 28-án látta meg a napvilágot Ligeti György, hazánk Kossuth-díjas zeneszerzője. Munkásságát a hazai és a külföldi zenei körökben is igen rangos elismerésekkel díjazták, a kritikusok szerint Bartók Béla után a legjelentősebb magyar zeneszerzőt tisztelhetjük személyében.

Tanulmányait a kolozsvári Konzervatóriumban kezdte, majd – a háború után – a budapesti Zeneakadémián fejezte be. Népzenekutatással is foglalkozott, több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött össze. A háború alatt zsidó származása miatt többször fogságba esett, s családtagjait is elvesztette, csupán édesanyja élte túl az auschwitzi koncentrációs tábort. Tanulmányi befejeztével a Zeneakadémia adjunktusi állását pályázta meg, ám politikai okokból – Ligeti nem vallotta magáénak a kommunizmus eszméit – sokan ellenezték felvételét. Kodály Zoltán közbenjárására mégis bekerült a tanári karba, zeneszerzést és ellenpontot tanított a diákoknak.

Az 1956-os forradalom leverése után elhagyta hazánkat, ahová később is csupán néhány rövidebb látogatás idejére tért vissza. Bejárta Európát, kezdetben Kölnben telepedett le, ahol a rádió munkatársaként megismerkedett Karlheinz Stockhausennel, aki hatással volt Ligeti elektronikus művészetére. Első elektronikus darabja, az Artikulation, mely 1958-ban keletkezett, meghozta számára az ismertséget. Három évvel később megírta az Atmosphéres című, szintén elektronikus szerzeményét, majd ismét a hangszeres zene felé fordult. 1974-től öt éven keresztül a Le Grand Macabre című egész estés színpadi darabján dolgozott. Az 1980-as évektől polirimikus zeneszerzési technikával komponálta műveit, így született többek között az Etudes pour piano és a Concerto for violin and orchestra is.

A művészt - saját elmondása szerint – sokan bírálták kiismerhetetlensége, változékonysága, modern és hagyományos elemeket ötvöző hangzásvilága miatt. "Nem szeretik, hogy valaki állítólag modern komponista, és valamilyen módon mégis kötődik a hagyományhoz. Hogy mondjam? Vannak a hivatalos zeneszerzők, akik csak szmokingban jelennek meg, és vannak a bohém zeneszerzők, akik csak farmerban járnak. Én pedig nem járok sem farmerban, sem szmokingban – mondta”.

Nem pusztán a komolyzenei életben ért el sikereket, darabjai a filmiparban is igen nagy népszerűségnek örvendenek. Többek között a 2001: Űrodüsszeiában, a Ragyogásban és a Viharszigetben is hallhatók Ligeti szerzeményei. Munkásságát számos nemzetközi elismerés is fémjelzi: 1991-ben megkapta a legrangosabb japán kulturális kitüntetést, a Császári-díjat, öt évvel később UNSCO- és Wolf-díjjal is jutalmazták. Emellett magáénak tudhatja a Charles Cros Lemezakadémia nagydíját, a svéd zenei Polar-díjat, s a Frankfurti Zenedíjat is.

2006. június 12-én hunyt el Bécsben.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Zene Ligeti György Komolyzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel
  • Énekmondók a polgárháborúban, dánok Macedóniában, Santana szikrája és nóta revival – Ritmo Filmnapok a Toldi moziban Énekmondók a polgárháborúban, dánok Macedóniában, Santana szikrája és nóta revival – Ritmo Filmnapok a Toldi moziban
  • Azahriah a magyar mozikat is meghódítja Azahriah a magyar mozikat is meghódítja
  • Újra Veszprém lesz az operett fővárosa Újra Veszprém lesz az operett fővárosa
  • TITOK évad a Pannon Filharmonikusokkal TITOK évad a Pannon Filharmonikusokkal

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr107907772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard