Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
89 évvel ezelőtt született Ligeti György

89 évvel ezelőtt született Ligeti György

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 05. 30.
Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

„Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
2026-06-22 13:26:04

A vajdasági Dombos Festről Horváth Lászlóval, a fesztivál alapító-művészeti vezetőjével – egyben a Fonó

további bejegyzések a szerzőtől »

Számos rangos elismerés, több, mint száz darab fémjelzi munkáját, sokan a legnagyobbak közt emlegetik nevét.

Május 28-án látta meg a napvilágot Ligeti György, hazánk Kossuth-díjas zeneszerzője. Munkásságát a hazai és a külföldi zenei körökben is igen rangos elismerésekkel díjazták, a kritikusok szerint Bartók Béla után a legjelentősebb magyar zeneszerzőt tisztelhetjük személyében.

Tanulmányait a kolozsvári Konzervatóriumban kezdte, majd – a háború után – a budapesti Zeneakadémián fejezte be. Népzenekutatással is foglalkozott, több száz erdélyi magyar népdalt gyűjtött össze. A háború alatt zsidó származása miatt többször fogságba esett, s családtagjait is elvesztette, csupán édesanyja élte túl az auschwitzi koncentrációs tábort. Tanulmányi befejeztével a Zeneakadémia adjunktusi állását pályázta meg, ám politikai okokból – Ligeti nem vallotta magáénak a kommunizmus eszméit – sokan ellenezték felvételét. Kodály Zoltán közbenjárására mégis bekerült a tanári karba, zeneszerzést és ellenpontot tanított a diákoknak.

Az 1956-os forradalom leverése után elhagyta hazánkat, ahová később is csupán néhány rövidebb látogatás idejére tért vissza. Bejárta Európát, kezdetben Kölnben telepedett le, ahol a rádió munkatársaként megismerkedett Karlheinz Stockhausennel, aki hatással volt Ligeti elektronikus művészetére. Első elektronikus darabja, az Artikulation, mely 1958-ban keletkezett, meghozta számára az ismertséget. Három évvel később megírta az Atmosphéres című, szintén elektronikus szerzeményét, majd ismét a hangszeres zene felé fordult. 1974-től öt éven keresztül a Le Grand Macabre című egész estés színpadi darabján dolgozott. Az 1980-as évektől polirimikus zeneszerzési technikával komponálta műveit, így született többek között az Etudes pour piano és a Concerto for violin and orchestra is.

A művészt - saját elmondása szerint – sokan bírálták kiismerhetetlensége, változékonysága, modern és hagyományos elemeket ötvöző hangzásvilága miatt. "Nem szeretik, hogy valaki állítólag modern komponista, és valamilyen módon mégis kötődik a hagyományhoz. Hogy mondjam? Vannak a hivatalos zeneszerzők, akik csak szmokingban jelennek meg, és vannak a bohém zeneszerzők, akik csak farmerban járnak. Én pedig nem járok sem farmerban, sem szmokingban – mondta”.

Nem pusztán a komolyzenei életben ért el sikereket, darabjai a filmiparban is igen nagy népszerűségnek örvendenek. Többek között a 2001: Űrodüsszeiában, a Ragyogásban és a Viharszigetben is hallhatók Ligeti szerzeményei. Munkásságát számos nemzetközi elismerés is fémjelzi: 1991-ben megkapta a legrangosabb japán kulturális kitüntetést, a Császári-díjat, öt évvel később UNSCO- és Wolf-díjjal is jutalmazták. Emellett magáénak tudhatja a Charles Cros Lemezakadémia nagydíját, a svéd zenei Polar-díjat, s a Frankfurti Zenedíjat is.

2006. június 12-én hunyt el Bécsben.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Film Zene Ligeti György Komolyzene

Ajánlott bejegyzések:

  • Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel Concerto Mesteriskola Albrecht Mayer oboaművésszel
  • Énekmondók a polgárháborúban, dánok Macedóniában, Santana szikrája és nóta revival – Ritmo Filmnapok a Toldi moziban Énekmondók a polgárháborúban, dánok Macedóniában, Santana szikrája és nóta revival – Ritmo Filmnapok a Toldi moziban
  • Azahriah a magyar mozikat is meghódítja Azahriah a magyar mozikat is meghódítja
  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • „Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST „Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr437907772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása