Gagra, Grúzia - A különleges hangulat, hátborzongató üresség és a hely történelmének tragikuma egyre több látogatót vonz ebbe a sajátos, izgalmas múltat őrző kisvárosba.
A görög alapítású város nagyon magasról esett nagyon mélyre: egykor a szovjet elit legkedveltebb üdülőhelye volt, ide jártak a pártfőtitkárok és családjaik nyaralni, sőt, a turisták sem kerülték el a barátságos, tengerparti várost – de gyönyörű házai, meseszép hotelei és fehér homokos tengerpartja ma többnyire üresen áll.Gagra városa fényes karriert futott be az évszázadok során. A Kr. e. 1. században alapították, később a Római Birodalom fennhatósága alá került, és a rómaiak erődként használták. A Bizánci Birodalom is magáénak tudhatta, majd a genovai és velencei kereskedők fellegvárává vált, fa-, méz-, viasz- és rabszolga-kereskedelméről lett híres. A 16. században a törökök foglalták el, akik annyira lelakták a várost, hogy a 19. században, amikor az Orosz Birodalom hajtotta uralma alá a területet, teljesen renoválni kellett. Bár a környék megszenvedte az 1877-1878-as orosz-török háborút, az újjáépítésnek köszönhetően visszanyerte régi fényét. A háború után az orosz cári család tagja, Péter oldenburgi herceg fedezte fel magának az apró ékszerdobozt, és teljesen átépíttette: Európát minta alapján eklektikus épületeket emeltetett. Magának is készíttetett egy palotát a fák között.
Az első világháborúban a herceg által emelt, turistalátványossággá vált épületek szinte mind tönkrementek. A város hamarosan a Szovjetunió fennhatósága alá került. Ezután ismét fellendült a turizmus, és Gagra a szovjetek kedvelt üdülőhelyévé vált. A második világháború alatt itt pihenhettek a csatamezőn megsérült katonák. A háború után a város fénye nem kopott meg: a szovjet Riviérának nevezték.
A város a kilencvenes évek elején, a grúz etnikai tisztogatás során vált lakatlanná. Gyönyörű épületei még ma is őrzik a régi pompa visszfényét, de a homokos tengerpart, a fényűző hotelek és a herceg palotája üresen állnak.
Forrás: The Explorer World