Wagner-mű rendezőjeként a Budapesti Wagner-napokon, a Művészetek Palotájában debütál Matthias Oldag. Vasárnap az ő elképzelései alapján mutatják be a zeneszerző korai operáját, a Tannhäusert.
"Wagner kompozíciós és előadási elvei, amelyeket később írásaiban is kifejtett, A bolygó hollandiban és a Tannhäuserben még nem teljesen érvényesültek. Ez az egyik probléma a színrevitelnél" - jellemezte a darabot Matthias Oldag egy műhelybeszélgetés keretében.
A másik, hogy a főhős egy olyan férfi, aki két eltérő női karakter között ingadozik. "Egyértelmű, hogy Tannhäuser lebírhatatlan érzéki vonzódása Vénuszhoz az egyik jelzése annak, hogy mennyire megszállottja és elkötelezettje a dalnok az értéküket vesztett társadalmi normák meghaladásának, hiszen művész. Megsért egy tabut, ezért kiközösíti őt a környezete."
Mégis: Wagner operája azt is felmutatja, hogy a művészet, a művészek joga és kötelessége a lázadás, a tabuk megtörése. "Sok a személyes motívum az operában, mert Wagner maga is folyton szembekerült azzal, vajon meddig mehet el egy adott társadalmi szabályrendszer keretei között."
Az előadás - tért ki rá - arról is szól, hogy milyen szerepet játszhatnak a radikális művészek a mai szélsőségesen mediatizált társadalomban. "A bulvár kiszolgáltatott "tárgyként" kezeli a művészeket, és amikor már nem hoznak
hasznot, mert már csökken az irántuk mesterségesen fölfokozott figyelem, leköpik és eldobják. Mi történik ilyenkor vele, milyen küzdelmek várnak rá? Szegénység, drogok, öngyilkosság? Éppen elég példa akad arra, hogy aki nem képes ellenállni a bulvár média kapzsiságának, igen könnyű prédává válik."
A mű a káosz és a rend közötti ellentmondás kérdését is feszegeti - Matthias Oldag véleménye szerint. "Valamennyiünk számára kérdés, hogy mit válasszunk: szálljunk szembe a tabukkal vagy fogadjuk el az életünket olyannak, amilyen. Veszélyes lenne állást foglalni abban, hogy mi hangsúlyosabb Tannhäuser személyiségében: az anarchiára való hajlam vagy a készség az alkalmazkodásra. Az ő élete veszteséggel ér véget, ám Wagner alkotása azt mondja nekünk: a káoszra és a rendre, az érzelemre és az érzékiségre egyaránt szükségünk van. Az egyik nem létezhet a másik nélkül, és az egyensúlyt magunknak kell megkeresnünk."
Kifejtette: nagy kihívás neki és Thomas Gruber jelmez és díszlettervezőnek is alkalmazkodni, ahhoz, hogy gyakorlatilag a közönséggel egy térben folyik a játék, nincs portál, ami elválasztaná a játszókat a nézőtértől. "De a terem fantasztikus" - jegyezte meg, hozzátéve: számukra szokatlanul rövid idő, csupán két hét jutott a sűrűbb próbákra, így a kis részletek aprólékos kidolgozására nem volt mód. A művészek azonban igen intenzív munkával hozták be ezt a különbséget.
Vasárnap este a címszerepben a világszerte ismert amerikai születésű Wagner-tenor Robert Dean Smith, Vénuszként Jelena Zsidkova, Erzsébetként Szabóki Tünde lép színpadra, az előadást Fischer Ádám vezényli.
Forrás: MTI
