A Berlin-i bemutatója óta rengeteg vihart kavart mind a fesztiválzsűri, mind a közönség körében, ám egy valami vitathatatlan, hogy az alkotás mellett nem lehet elmenni, legfeljebb rátaposni.

Igazából nincsenek köztes határok. Annak ellenére, hogy a film világpremierjén műértő közönségének tartott vetítésén a kitörő nevetés és a film végi taps elmarad, Kolozsváron zabálta a nép a társadalomkritikával túlfűtött alkotást. Talán a társadalomkritikában gazdag filmek lesznek nyerők Európában? Valóban ez lenne a recept a kasszasikerre?

Természetesen az idei TIFF egyik legjobban várt alkotásáról van szó, a finn Timo Vuorensola által rendezett Iron Sky-ról, ami kétségkívül érthető, hiszen ígéretesnek hangzott az alapsztori. Ennek ellenére mégis mindegyik filmes újság ugyanazokat a hibákat emlegeti: ígéretes alapötlet, megfelelő színészek, csak a történet nem nagyon akar előre haladni.

A történet szerint a II. világháború utolsó éveiben a náci vezetők a bukás szagát érezve áttelepítették székhelyüket egy csendes környékre, mégpedig a Hold sötét oldalára, ahol azóta is a ’40-es évek technikai vívmányaival körülvéve tervezgetik a nagy visszatérést a Földre.

A forgatókönyv azonban egy idő után már nem elégszik meg a pihent poénokkal, mintha előbb a gegek születtek volna meg és azok után lett volna igazítva a történet kibontakozása, kötelező módon gegről gegre haladva.

Hogy valami igazán pozitív is elhangzodjék a filmről, talán a díszlettervezést emelném ki. Rendkívül frappánsan volt megjelenítve részben retró, másrészt futurisztikus náci gépezeteik, épületeik . Mindenesetre a TIFF-en működött, nemcsak a vásznon, de a fejekben is. A legtöbb nézőnek az a gyanúja támadt, hogy talán tényleg a Hold náci lakta vidék.


A rendező a szabadtéri vetítést követő közönségtalálkozón elmondta, hogy a filmet 7, 5 millió euróból forgatták, ebből egymillió jött be a rajongók támogatásából, akik négy éven át követhették figyelemmel a sci-fi vígjáték keletkezését a rajongók az ironsky.neten és aktívan részt is vehettek benne: tehettek javaslatokat a forgatókönyvre és a látványra is, a számítógépen keresztül megismert világ tükörországában kedvező illúziókba ringathatták magunkat az érdeklődők.

Ilyen nagyszabású interaktivitásra még nem volt példa a filmtörténetben, egyetlen film sem tulajdonított ekkora szerepet a nyilvános brainstormingnak. Az április elején bemutatott filmet mostanig több mint egymillióan nézték meg, és több mint 80 országban sikerült eladni a film jogait, ami rekordot jelent egy finn film számára.

Timo Vuorensolának kicsit sem elég az Iron Sky kasszasikere, ugyanis elhatározta, hogy filmjéhez még készít egy három részes minisorozatot, amely azt mutatná be, hogy a németek miképp vetették meg lábukat a Holdon és betervezte, hogy leforgatja az Iron Sky második részét.

Ezen felül filmreviszi az I Killed Adolf Hitler díjnyertes képregény filmverzióját. A forgatókönyvet D.C. Walker írja és a tervek szerint 2013-ban kezdődne a forgatás, úgyhogy nácizmusban gazdag évnek néznek elébe a szociálisan érzékeny mozirajongók.