Az 83. Ünnepi Könyvhét egyik utolsó rendezvényeként kerül sor arra a sajtóbeszélgetésre, amely az e-könyv hazai helyzetét járja körül különböző aspektusokból. A megszólaló szakemberek az e-könyv piacának különböző területein munkálkodnak, e-könyv kiadásával, kereskedelmével illetve e-olvasók forgalmazásával foglalkoznak, de megszólal a témával mélyebben is foglalkozó „fogyasztó” és a könyvtáros is. A beszélgetés során körüljárjuk a kereslet és kínálat kérdéseit, ezen belül az árakról is szó esik majd. Elhangzanak a másolásvédelemmel és a kalózkodással összefüggő gondolatok is, valamint arról, hogy mit tehetnek és tesznek a piac szereplői a trendek befolyásolása és a közvélemény formálása területén.
A szövegdigitalizálásnak és -megosztásnak évtizedes hagyományai vannak Magyarországon, az utóbbi években pedig felpörgött az ezek hordozható megjelenítésére képes eszközök piaca is. Kifejezetten erre a célra készült (eInk-es) olvasóból pár tízezer darab van az országban, tabletekből, netbookokból százezres, okostelefonokból milliós nagyságrendekről beszélünk, amelyek mind képesek az elektronikus olvasnivalók megjelenítésére.
Nagy késében van viszont az ezeket az eszközöket, ezt a fogyasztói igényt legálisan kiszolgáló tartalomboltok felfutása. A legális kereskedelmi kínálat párezer cím, a legális ingyenes (elsősorban a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) oldalain található) tartalom nagyságrendileg tízezer cím körül van. Ezzel szemben áll a tartalommegosztó oldalakon föllelhető 40-50.000 cím, amik után véletlenül sem jut ellentételezés az alkotókhoz, jogtulajdonosokhoz.
A helyzet értékeléséhez azt is látni kell, hogy a legális szféra címkészlete nagyon kevés kivételről eltekintve vagy nem friss, vagy nagyon szűk kör érdeklődésére tarthat csak számot. Ezzel szemben az illegális zónában, minél népszerűbb egy kötet, minél nagyobb olvasói várakozás kíséri, annál gyorsabban bukkan fel – ez a tendencia jellemzi egyelőre a bestsellereket, a premier címeket. Az igazán nagy forgalmú címek esetében, mint például a Harry Potter-sorozat, Dan Brown könyvei, vagy a Twilight-sorozat, ez persze nem jelent jelentős bevételkiesést a szerző számára, egy ilyen kis nyelv esetében szinte meg sem érzik. Annál kellemetlenebb ez bevezetés alatt álló sorozatoknál, amelyek sokkal érzékenyebbek az eladott példányszámra, a fogadtatásra.
A hagyományos könyvkiadók nagy része még kivár. Ennek egyik oka, hogy egyelőre nem bíznak abban, hogy magas példányszámban lehetne e-könyvet eladni, sok a bizonytalanság az e-könyvek készítésében is, továbbá a kiadók félelme az is, hogy az e-könyv egyidejű megjelenése a hagyományos könyvek fogyását akadályozná. A legnagyobb kérdőjelek napjainkban a legálisan kapható e-könyvek esetében illegális másolás elleni védelem szükségessége és az e-könyvek ára.
Sok kiadó igyekszik különböző másolásvédelmi technológiákkal védeni az e-könyveit, és léteznek olyan cégek, amelyek készségesen rendelkezésükre is bocsátanak ilyesfajta technológiákat. A magyarországi e-könyv piac egyre több szereplője osztja azt a nézetet, hogy a másolásvédelem (DRM) több szempontból is zsákutca, ahogy azt a film és zeneiparban már láthattuk: nem hatékony, hiszen az Interneten könnyen megtalálhatóak a védelem feltöréséhez szükséges eszközök; ugyanakkor pont azon fogyasztók életét nehezíti meg, akik legálisan megvásárolták, pénzt fizettek az adott tartalomért. A másolásvédelem nem felhasználóbarát, és nem is védi a tartalom előállítóját. Ugyanez igaz az e-könyvekre is. Az utóbbi időben egyre inkább legfeljebb a vásárlót azonosító vízjelet helyeznek el az e-könyvekben itthon és külföldön egyaránt.
A hazai és külföldi cégek egy része tehát nem a másolásvédelemben hisz, a könyvek kalózkodását ez ugyanis nem állítja meg. Hatékony, ám minden bizonnyal lassabb út lehet a fogyasztók felvilágosítása, egy olyan szemlélet kialakítása, amely elismeri, hogy az e-könyv is érték, amiért éppúgy illik fizetni, mint bármilyen más termékért. Ehhez az kell, hogy az olvasók is tisztában legyenek vele, a vásárlásuk az írók, szerkesztők, a könyvelőállítás folyamatában résztvevők munkájának ellenértéke, akik nélkül nem lenne könyv.
Kulcskérdés az e-könyv piacának szempontjából, hogy milyen áron kínálják a megvásárolható tartalmat. Az e-könyvet olvasók igénye egyrészről, hogy aránylag alacsony áron jussanak tartalomhoz, másrészről a kiadók a papírkönyvek eladását féltik, ezért tartják az e-könyvek árát magasan. Az arany középút az lenne, ha az e-könyv tartalma határozná meg az árat: egy friss tudományos munka kerülhet akár 3000-4000 Ft-ba, egy sűrűn fogyasztott, új kiadású bestseller ára optimális esetben legfeljebb 1500-2000 Ft lehet, a régebben kaphatóaké a felmérések szerint 500-1000 Ft. Nehezíti a helyzetet, hogy az e-könyv árát 27% ÁFA terheli, ami a nettó fogyasztói árat is befolyásolja.
Az e-könyv piac különböző szereplői között elkezdődött egy szakmai együttműködés kialakítása, a közös álláspont keresése. Ez az egyeztetési folyamat és a reményeink szerint létrejövő állandó párbeszéd mindenki számára nyitott, aki e-könyvekkel foglalkozik vagy foglalkozni kíván a jövőben.
A hazai e-könyv világában még bevezetés előtt van az e-könyvek könyvtári kölcsönzése, amely külföldön már elterjedt gyakorlat (bár még számos nyitott kérdésre keresik a válaszokat) és jelentősen bővítheti az e-könyvek ismertségét, használatát. Ma még meglepő, hogy e-könyvet is lehet kölcsönözni a könyvtárban, ezen belül pedig különleges szerepet játszik a mindenki számára ingyenesen elérhető tartalmak, a MEK és a DIA anyaga. A nemzeti könyvtár örömmel üdvözli, ha közös álláspontot alakítanak ki a kiadók és terjesztők ezen a területen csakúgy, mint az e-könyvek kötelespéldányainak vonatkozásában.