Az első kínai császár híres agyaghadseregének újabb darabjai kerültek felszínre – a hadsereg mindennapi életéhez kapcsolódó tárgyat is találtak a régészek.

Csin Si Huang-ti, Kína első császára nevét legtöbben híres, mára világutazóvá vált agyaghadseregéről ismerjük. A becslések szerint a sereg nagy része még mindig a föld alatt van – a legújabb ásatások, amelyeket a nekropolisz körül végeztek, ezt az elképzelést igazolják. A régészek úgy gondolják, hogy megközelítőleg 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas alkothatja a teljes regimentet.

Az első agyagkatonákat már 1974 márciusában felfedezték Hszien város mellett dolgozó kőművesek. A meglelt, rejtélyes bábuk négy méter mélyen álltak a földben. Ma már tudjuk, hogy az agyaghadsereg hatalmas, és a még meg nem talált katonák három részre tagolható árok- és gödörrendszerben várják, hogy kiássák őket. A legújabb adagot egy három éve tartó ásatássorozat eredményeként sikerült felszínre hozni az első gödörből. A császár fantomhadserege ezúttal 100 katonával, 12 lóval, 2 kocsival valamint több száz, a sereg mindennapi életéhez kapcsolódó tárggyal bővült – köztük egy egyedülálló darabbal: egy agyagpajzzsal, amely a régészek szerint tökéletesen beleillik a Qin dinasztia korában viselt pajzsformák közé.


A kutatók már korábban sikeresen feltártak néhány bronzból készült pajzsot, de olyat, amelyet agyagból formáltak, még nem sikerült találniuk. A bronzpajzsok sokkal kisebbek és kevésbé jelentősek, mint az agyagból készített tárgyak – ez az agyagpajzs pedig több mint 70 centi magas és 50 centi széles, így valószínűleg méretei megfelelnek egy eredeti pajzs magasságának és szélességének. A leletet piros, zöld és fehér geometrikus mintákkal díszítették. Mivel az egyik kocsi oldalában találtak rá, valószínűleg egy magasabb rangú katonához tartozhatott.

A most felfedezett több mint 100 lelet között egyedülálló, új információkkal szolgáló agyagszobrokat is találtak. A katonák közül legalább nyolc magas rangú tiszt lehetett, legalábbis a kutatók erre következtetnek díszes, aprólékosan kidolgozott páncéljaikból. A leleteken egyébként is sokkal jobb minőségben megmaradtak az egykori festés nyomai, mint a hadsereg korábban felfedezett részein. A sereg tagjait eredetileg színes lakkal festették le, egy olyan technikával, amely nem igazán állta ki az idő próbáját, és az évezredek során alig láthatunk már belőle valamit. Az 1970-es és ’80-as években felszínre hozott leleteken a föld alatt még látható volt némi szín, de levegővel érintkezve ezek is hamarosan kifakultak.

A színek ezúttal sokkal jobban megmaradtak, és igazolják azt az eddig is elfogadott állítást, miszerint a katonák mindegyikének egyedi, saját arca és színezete volt – a sorozatgyártás az agyaghadsereg esetében ismeretlen fogalom volt. A katona szeme színe, arcbőrének árnyalata és még akár harci arcfestése is hűen tükröződik agyagból készült másán.Az egyik kisebb méretű gödörben 20 olyan figurát is találtak, amelyek nem katonákat ábrázolnak, hanem valószínűleg olyan udvari embereket, előadókat, akiknek feladatuk a császár szórakoztatása a túlvilágon. Ők nem viselnek páncélt, és különböző pózokban pihennek a földben: az egyik bal kezével tartja a jobbját, egy másik pedig a talajhoz lapul. Súlyuk alapján különböző oldalra helyezték őket: a pocakosak délre néznek, a vékonyabbak pedig északra.


A kutatók arra is további bizonyítékokat találtak, hogy az agyaghadsereget valamikor az ókorban súlyosan megrongálták: számos katona esetében nagyon valószínű, hogy valamikor összetörték és/vagy elégették őket. Az első számú gyanúsított Hsziang Jü, aki a Qin-dinasztia bukását követő zűrzavart használta ki arra, hogy az ország élére álljon. A vetélkedésből azonban Liu Pang került ki győztesen, megalapítva a Han-dinasztiát. Hsziang Jü arról volt híres, hogy különös kegyetlenséggel portyázott a birodalomban, egész településeket semmisített meg és minden palotát felégetett, ami az útjába került. Kr. e.207-ben legyőzte a Quin-hadsereget, majd miután a katonák megadták magukat, élve eltemette őket. Számos történetíró arról számol be, hogy Hsziang Jü győzelme után kifosztotta és felégette Csin Si Huang-ti mauzóleumát is. Nem csak ellenségeivel volt ilyen kegyetlen: szövetségeseit is rendre kijátszotta és megölette.

Forrás: The Explorer World