Évszázadok óta végtelen homok szigeteli el Timbuktut, de a legújabb események még jobban elvágták a sivatagi várost a külvilágtól.
A lázadók, akik tavasz végén foglalták el a Mali északi részén fekvő ősi települést, kemény iszlamista uralmat vezettek be. Sokan elmenekültek a hajdan toleránsnak és lazának tekintett városból, ahová korábban a világ minden részéből szívesen látogattak el a turisták. Az új hatalom arra kényszerítette a nőket, hogy egész arcukat elfátyolozzák. A rádió nem sugározhat zenét. A járókelők szájából kitépik a cigarettát a milicisták. Az ősi vályogtégla város arculata átalakult: Mindenfelé az Ansar Dine (A Hit Védelmezői) nevű radikális iszlamista mozgalom fekete zászlai lengenek, harcosai minden felforgatnak.Különösen a nők helyzete nehéz. Arra kényszerítik őket, hogy egész arcukat borító fátyolt viseljenek. "Rettegésben élnek" - húzta alá Baba Aicha Kalil, az ismert polgárjogi aktivista, aki ma is a városban tartózkodik.A Bamakótól 700 kilométerre északkeletre lévő Timbuktu népessége az események előtt elérte az 50 ezer főt, de lakói közül igen sokan távoztak a lázadók bevonulása óta. Észak-Mali egésze - egy akkora térség, mint Franciaország - az iszlamisták és a nomád tuareg lázadók kezére került, miután a mali hadsereg összeomlott a tisztjeinek egy csoportja által végrehajtott államcsíny nyomán. Az elfoglalt térségben azonban az Ansar Dine iszlamistái felülkerekedtek a tuaregeken, és hozzákezdtek saját iszlám törvénykezésük, a saría agresszív terjesztéséhez.
A helybéliek közlése szerint a hirdetések helyére fekete táblák kerültek a Koránból vett idézetekkel. Feltűntek a városban az al-Kaida helyi változatának, az Iszlám Maghreb al-Kaidájának ismert vezetői is. Egy svájci apácát áprilisban fegyveresek raboltak el a helyi al-Kaida-csoport utasítására. Az apácát később szabadon bocsátották, miután sorsáról tárgyalások folytak fogva tartóival. A térség nem biztonságos a nyugatiak számára, az iszlamista hatalomátvétel óta nem jártak ott nyugati újságírók. Az al-Kaida maghrebi változata az elmúlt évtizedben sok tízmillió dollárnyi váltságdíjat hajtott be a nyugati kormányoktól, és jelenleg is több mint egy tucat túszt tart fogva a sivatagban - állítják a térség ismerői.
A márciusi államcsíny óta a 14 milliós Maliban, amelyet addig a demokrácia egyik afrikai mintájának tekintettek, közigazgatási zűrzavar uralkodik, délen hatalmi űrrel, északon pedig egy kialakuló szakadár állammal. A bamakói junta vezetője, Amadou Sanogo százados kilátásba helyezte lemondását, miután csábító ajánlatot kapott a nyugat-afrikai államokat tömörítő ECOWAS révén. Ám a fővárosban uralkodó zűrzavart jól érzékelteti, hogy a junta hívei kegyetlenül megverték Dioncounda Traorét, az ideiglenes elnököt, akit ezek után Párizsba kellett küldeni kezelésre.
A Human Right Watch jelentése szerint közvetlenül a tuareg hatalomátvétel után számos nőt megerőszakoltak, feltehetően a lázadók hadseregének, az MNLA-nak a tagjai. A kormányhivatalokat kifosztó MNLA ma is jelen van még Timbuktuban, Gaóban és Kidalban is, de a legfőbb hatalom a saríát akár erővel is kikényszeríteni akaró Ansar Dine kezében van. A szervezet élén Iyad Ag Ghaly korábbi tuareg katonai parancsnok áll. A szervezet timbuktui szóvivőjének közlése szerint tárgyalások folynak az MNLA-val a hatalom megosztásáról: az Ansar Dine nem utasítja el a tuaregeknek arra vonatkozó követelését, hogy független államot kiáltsanak ki a Mali északi részén, feltéve, "ha teljes körűen érvényesítik a saríát". Az államcsíny következtében meggyengült és széthullott mali hadsereg a bamakói diplomaták szerint nincs abban a helyzetben, hogy megtámadja a lázadókat és az iszlamistákat. Az ENSZ becslése szerint több mint 160 ezer ember menekült Maliból a szomszédos Mauritániába, Burkina Fasóba és Nigerbe, több mint 140 ezren pedig magában Maliban váltak menekültté.
Közben Timbuktu a város lakói szerint kísértetvárossá vált. A legtöbb üzlet lehúzta a rolót, és mivel a bankok is bezártak, fogy a pénz is. Egy Haidara nevű földműves mindennek ellenére arra készül, hogy visszatérjen Timbuktuba. "Az az én városom, az az én földem".
Forrás: MTI