Számok, fekete-fehér vonalak, amelyekért minden nap rengeteg pénzt adunk ki. A fogyasztási termékek nélkülözhetetlen elemét, a vonalkódot 38 évvel használták először kereskedelmi forgalomban.

A legújabb bestseller könyv, zacskós leves, divatos nyári ruha és állólámpa – hogy mi a közös bennük? Mindegyiknek a csomagolásán megtaláljuk azokat a zebracsíkokat és számsorokat, amelyek meghatározzák, mennyit is érnek a fogyasztói piacon. A vonalkód olyan gépek által optikailag leolvasható kód, amely az áru különböző adatainak (gyártó ország, gyári szám, termék cikkszáma) gyors azonosítását teszi lehetővé.


A pénztárosok által sokat keresett, és a leolvasó gép működésképtelensége esetén hasonlóan sokat szidott vonalkódot 38 évvel ezelőtt avatták fel. Az első sikeres csipogás egy Wrigleys rágógumi megvásárlásánál hangzott el egy ohiói szupermarketben, az Egyesült Államokban. Magyarországon tízéves késéssel vezették be a módszert a Skálában, és a '90-es években terjedt el országszerte.

A Morse kódból eredeztethető vonalkódoknak több különböző típusa létezik, és részletesen elemezhető a működési módszerük. Röviden annyi mondható el róluk, hogy leolvasásuk során a fotóérzékelővel rendelkező gép a kódot elektromos jellé változtatja, és méri a vonalak relatív szélességét és a helyeket a vonalak közt. Így fordítja az olvasó a vonalkódokat írásjelekre, és küldi a számítógéphez vagy kézi terminálhoz.


A vonalkódot emberek tömegei használják és látják mindennapi életükben, anélkül hogy tudomást vennének róla. Ráadásul a vonalsor a fogyasztói társadalom egyik szimbólumának is tekinthető. Ennél nem is kell több indok azoknak az építészeknek, utcai művészeknek és kreatív embereknek, akik új kontextusban helyezték el a csíkokat. Lássunk egy válogatást a vonalkód széleskörű megjelenenéseiből.