Az arcfelismerési technológia folyamatos fejlődése jó hír a rendőrség számára, viszont annál inkább aggódnak miatta a magánélet szentségének elkötelezett hívei.
De Kína messze nincs egyedül. Egy sor demokratikus államban is megsokszorozzák a térfigyelő kamerák számát, az arcfelismerő technológia pedig varázslatos eszköznek bizonyul mind a kormányok, mind a piaci szereplők birtokában. Egy alabamai börtönben például olyanok ellenőrzésére használják a technológiát, akik kikerülnek a fogolynyilvántartásból; a mexikói börtönökben a látogatók azonosítására szolgál; a londoni Heathrow repülőtéren üzembe állított rendszer az utasokat követi a váróban és beszálláskor; Brazília pedig azt tervezi, hogy olyan kamerás szemüvegekkel szereli fel a rendőrség embereit, amelyek alkalmasak a 2014-es futball-világbajnokságra érkező bajkeverők kiszűrésére.
Ami a piaci szereplőket illeti: a francia Quividi nevű cég a hirdetések közelségében elhaladó járókelők életkorát és nemét méri - így a hirdetők aszerint változtathatják üzeneteiket, hogy azokat éppen ki nézi -, a SceneTap nevű szolgáltatás pedig hasonló információkkal szolgál chicagói bárokról. A japán Keihin Electric Express Railway alkalmazottainak mosolygását számítógép értékeli ki, a Facebook képes felismerni a feltöltött képeket, mint ahogyan a legújabb okostelefonok is könnyedén azonosítják tulajdonosaikat.
A technológia nagy iramban fejlődik. 2010-ben az amerikai Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Hivatal (National Institute of Standards and Technology, NIST) készített egy felmérést, amely szerint a legjobb program 92 százalékos pontossággal volt képes azonosítani egy portrét 1,6 millió kép közül. Ilyen eredmény persze csakis kiváló minőségű fotókkal lehetséges - hangsúlyozza Jonathan Phillips, az NIST szakértője - de életlenebb mozgóképek esetében is hatalmas a fejlődés. A felismerési tévedések aránya kétévente megfeleződik, és nem csak Nyugaton. "A 2010-es NIST-teszteken a kínai jelentkezők még igen halvány eredményt produkáltak - csak a képek 64 százalékos azonosítására voltak képesek -, mára azonban utolérték a csúcstechnológia élvonalát" - fogalmazott a hetilapnak Sharon Hom, az Emberi Jogok Kínában képviselője.
A rendszer teljesítménye természetesen függ attól, hogy hol használják, így ellenőrzött környezetben, például börtönökben, ideálisnak tekinthető. Egy kísérlet során a németországi Mainz vasútállomásán a mozgólépcső fölé szerelt kamerák folyamatos felvételeket szolgáltattak - igaz, a felismerési arány csak 60 százalékos volt. Ha meg a lencséket egy hirdetés mögé helyezik, akkor jól vizsgálható, hogy kik azok, akiknek felkelti a figyelmét a reklámüzenet. A Facebook azért nagyon hatékony az azonosításban, mert csupán az ismerősök korlátozott listájáról kell kiválasztania egy nevet.
A mind több kamera és hatékonyabb arcfelismerő rendszer trükkös csatasorba állítása ugyanakkor jogi és politikai kérdéseket is felvet. Az Egyesült Államok kevés akadályt gördít az arcfelismerés használata elé, mivel a bírósági precedensek nem ismerik el a "méltányosan elvárható magánélet" jogát nyilvános helyeken. A Centre for Democracy & Technology (Központ a Demokráciáért és a Technológiáért) nevű csoport képviselője, Harley Geiger viszont azt állítja, hogy a technológia túlmutat a szokásos állami ellenőrzés határain, és egy olyan világ létrejöttét eredményezheti, amelyben gyakorlatilag mindenki "közéleti személyiséggé" válik. Az iparág tisztában van a maga felelősségével. Eric Schmidt, a Google elnöke elmondta, hogy cége korlátozni fogja arcfelismerő szolgáltatásait - elkerülendő, hogy "átlépjék a hátborzongatás határait". Tavaly a Digital Signage Federation nevű ipari csoport egy sor szigorú előírást fogadott el az arcfelismerés adatvédelmi szempontjaira vonatkozóan.
Az adatvédelem nagy barátainak számító európai országokban kevésbé könnyen terjed a technológia, és általános a követelmény, hogy a jeleket továbbító kamerák környezetében egy felirat figyelmeztesse az embereket azok működéséről.
A Facebook arcfelismerési technológiája már fenn is akadt a kőkemény német adatvédelmi törvényeken. És azért az amerikai legfelsőbb bíróság is nyugtalankodik a nyilvános közegben mozgó magánszemélyek folyamatos nyomon követését lehetővé tevő technológia miatt. Mindazonáltal a technológia fejlődése révén még a demokratikus államok kormányai is szeretnék kiterjeszteni az emberek megfigyelését, jóllehet a nyilvánosság előtti névtelenség elvesztése befolyásolhatja a politikai életet is. Érthető módon korlátozódik a szólásszabadság, ha egy tiltakozáson csupán a fizikai részvétel rögtön nyilvántartásba kerül. Kelly Gates, egy, a megfigyelésről szóló könyv szerzője mindezt "dermesztő hatásként" írja le.
Néhány országban pedig mindez már realitás. Nicholas Bequelin, a Human Rights Watch nevű civil szervezet kutatója szerint a 2009-es zavargásokat követően a hatóságok több ezer kamerát telepítettek a kínai Hszincsiang tartományban: a stabilitást középpontba állító stratégia jegyében így egy tiltakozást már csírájában elfojthatónak gondolnak. Amihez a jelek szerint ideális eszköz a videomegfigyelő rendszer.
Forrás: MTI
