Hüpatia volt a az első matematikus- és folozófusnő a történelemben. A keresztények bosszút álltak rajta.
A tragikus sorsú lányról így ír a Wikipédia:
"Athénbe ment filozófiát tanulni, majd onnan hazatért Alexandriába, és tanítani kezdett. 383-ban a platonikus iskola tanára lett, 400-tól a vezetője. Bölcsességével nagy hatással volt környezetére; tudását a legmagasabb körökben is méltányolták. Hüpatia látogatta a férfiak gyűléseit, és bölcsessége itt is nagy tiszteletnek örvendett. Megismerkedett a keresztény vallással, de hű maradt a hellenizmushoz. Még a római prefektus – Oresztész – is tisztelője, sőt barátja volt. A római prefektus ellensége volt Kürillosz püspök, aki úgy vélte, hogy Hüpatia ellene hangolja barátját, továbbá mágiával és a tömegek hipnotizálásával is vádolták. Hüpatiát tanai miatt (neoplatonizmus és matematika) eretnekséggel vádolták. 415-ben a fanatizált tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt, a Cesariumnak nevezett templomba vitték, és ott brutálisan megölték; ruháit letépték, testét kövekkel és kagylókkal összekaszabolták, testrészeit szétszórták Alexandriában. Más források szerint vadállatokkal tépették szét, Szókratész szerint maradványait elégették, a későbbi források is erre a leírásra támaszkodnak. Művei közül csak egy levele maradt az utókorra, mert meggyilkolása után azokat elégette a feldühödött tömeg. A természettudományokban többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint a hidrométert ő találta föl, de erre kevés a bizonyíték. Műveiről tanítványai írásaiból van tudomása az utókornak.Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult: ugyan még az athéni iskola egy ideig működött, de hamarosan azt is bezárták."
Charles William Mitchell Hypatia (Hüpatia) című világhírű képe 1885-ben készült.
"Athénbe ment filozófiát tanulni, majd onnan hazatért Alexandriába, és tanítani kezdett. 383-ban a platonikus iskola tanára lett, 400-tól a vezetője. Bölcsességével nagy hatással volt környezetére; tudását a legmagasabb körökben is méltányolták. Hüpatia látogatta a férfiak gyűléseit, és bölcsessége itt is nagy tiszteletnek örvendett. Megismerkedett a keresztény vallással, de hű maradt a hellenizmushoz. Még a római prefektus – Oresztész – is tisztelője, sőt barátja volt. A római prefektus ellensége volt Kürillosz püspök, aki úgy vélte, hogy Hüpatia ellene hangolja barátját, továbbá mágiával és a tömegek hipnotizálásával is vádolták. Hüpatiát tanai miatt (neoplatonizmus és matematika) eretnekséggel vádolták. 415-ben a fanatizált tömeg megtámadta a Muszeionból hazatérő matematikusnőt, a Cesariumnak nevezett templomba vitték, és ott brutálisan megölték; ruháit letépték, testét kövekkel és kagylókkal összekaszabolták, testrészeit szétszórták Alexandriában. Más források szerint vadállatokkal tépették szét, Szókratész szerint maradványait elégették, a későbbi források is erre a leírásra támaszkodnak. Művei közül csak egy levele maradt az utókorra, mert meggyilkolása után azokat elégette a feldühödött tömeg. A természettudományokban többre tartotta a kísérleti bizonyítást az elméleti okoskodásnál. Egyes történészek szerint a hidrométert ő találta föl, de erre kevés a bizonyíték. Műveiről tanítványai írásaiból van tudomása az utókornak.Halálával az alexandriai matematikai iskola is hanyatlásnak indult: ugyan még az athéni iskola egy ideig működött, de hamarosan azt is bezárták."
Charles William Mitchell Hypatia (Hüpatia) című világhírű képe 1885-ben készült.
