Az olaszországi nyaralás során sokan keresik fel a világ egyik páratlan régészeti emlékét. Pompejiből azonban mára alig látható valami.
A Vezúv tűzhányó kitörése Kr. u. 79 augusztusában eltörölte a föld színéről Pompejit. Azt a várost, melynek lakói mindig is félve tekintettek a hegyre, amely a végzetüket okozta. A tűzforró láva és a városra hulló hamu betemette a házakat, az emberek nem tudtak menekülni. Először a 16. században találtak olyan maradványokat, amelyek arra engedtek következtetni, hogy egykoron itt város állhatott. Az ásatásokat végül 1748 áprilisában kezdték meg. A világörökség részének tekintett Pompeji, az ott feltárt tárgyi emlékek mára ismét veszélybe kerültek. Hanyagság, nemtörődömség, pénzhiány?
Olaszországi nyaraláson sokan keresik fel a világ egyik páratlan régészeti emlékét, Pompejit. A Vezúv hamujától betemetett és ezáltal az utókornak megmentett ókori várost azonban egyáltalán nem biztos, hogy az unokáink is látni fognak. De még csak az sem biztos, hogy a most Pompejibe látogató olaszok és külföldi turisták be tudnak menni az ásatás területére. A pompeji őrök szakszervezete ugyanis sztrájkol: egyik nap nyitva tart az ókori város, a másik nap nem.
Azok sem sokkal szerencsésebbek, akik nyitva találják az ásatás kapuját, helyi beszámolók szerint ugyanis Pompejiből alig látható valami. Az útikönyvekben szereplő negyven domusból, ókori épületből jelenleg négy látogatható. A pompeji vörös falfreskók színüket veszítik a tűző nap alatt, az ókori házak fala mállik és omlik, a gyom benövi a kétezer éves köveket. Ha éppen nem sztrájkolnak, akkor a régészeti terület 140 őréből alig négyet látni. Pompeji tele van kóbor kutyákkal, s már a híres fekete-fehér mozaikfelirat, a "Cave canem!" sem olvasható, restaurálni kellene. Az olasz műemlékvédők és régészek a sajtónak panaszkodtak, állításuk szerint amit a vulkánkitörés nem pusztított el, az most semmisül meg.
Pompeji elhanyagoltsága nem titok, akárhányszor összeomlik egy fal, a hír az egész világot bejárja. Az 1997-ben a világörökség részévé nyilvánított ókori várost a gazdasági válsággal küszködő olasz kulturális tárca képtelen segíteni. Végül az Európai Unió lépett, és idén 105 millió eurót utalt át Pompeji helyreállítására. Egyelőre nem történt semmi, az olasz műemlékvédelmi felügyelőség és a régészek azon vitatkoznak, mennyi pénzt mire szánjanak. Mi legyen a prioritás: a leglátogatottabb vagy a legféltettebb pompeji épületeket állítsák-e helyre? Az Európai Unió szigorú pénzügyi felügyeletet kért, hogy a millióknak tényleg látható legyen az eredményük. Addig is, aki Pompejira kíváncsi, a legjobb, ha elmegy a nápolyi régészeti múzeumba, ott vannak kiállítva a legszebb pompeji freskók.
Jó hír azért van: újjászületett a szicíliai Piazza Armerina, ahol egy római villa áll, gyönyörű mozaikpadlókkal. Itt látható az első "bikinit" viselő nő – színes kockákból kirakott mozaikon. A restaurálás 18 millió euróba került, háromnegyed részét Brüsszel adta.
Itáliában 216 állami tulajdonban levő régészeti terület van a Forum Romanumtól kezdve az etruszk sírokig. Van, amelyet sikerült karbantartani, máshol a teljes pusztulás uralkodik. Túl sok kincse van Olaszországnak, nem tud rájuk eléggé vigyázni, máshol egy római követ nagyobb becsben tartanak, mint Itáliában a páratlan ókori emlékeket, írták az újságok. Ez sajnos így van. Antik bronzszoborból kevés maradt fenn. A két legszebb hónapok óta egy önkormányzati hivatal folyosóján hever Reggio Calabriában, az olasz csizma orrán. 1972-ben találták meg a szobrokat a tenger mélyén, és azóta várnak rá, hogy saját múzeumot kapjanak. Most éppen nem láthatóak, a földön eldöntve hevernek, pedig mitológiai hősök, ha nem éppen istenek.
Forrás: Hirado.hu
