Bár több ezer kilométernyi óceán választja el Tonga számos tűzhányóját Ausztrália ikonikus Nagy-korallzátonyától, kutatók érdekes kapcsolatot találtak közöttük.
Például a 2006-ban kitört tongai Home Reef vulkán több milliárd habkődarabot hagyott hátra, az óceáni hullámokon lebegve kezdetben legalább 440 négyzetkilométernyi területet fedtek le. Bryan és csapata e kőzetek darabjait követte nyomon, ahogyan az áramlatok révén Fidzsin és más csendes-óceáni államokon keresztül eljutottak Északkelet-Ausztráliába. Eredményeikről a PLos One folyóirat számolt be.
„A megfigyelt habkő több mint 5000 kilométert tett meg nyolc hónap alatt, és először dokumentálhattuk azt a több mint 80 növény- és állatfajt, mely vele utazott” - közölték a kutatók. Részletesen megvizsgálták a több mint 5000 darab kőzetet, mely a Nagy-korallzátony és Ausztrália partvonala mentén – a Queensland északi részén lévő Lizard-szigettől egészen az Új-Dél-Walesben található Ballináig - mosódott partra.
„A habkő minden darabján utaztak élőlények” – mondja Bryan. Ezek az organizmusok felölelték a korallokat, a korallalgákat és más, a zátonyok felépítését segítő fajokat. Ezenkívül osztrigák, kacsakagylók, csigák és szivacsok is érkeztek velük.Emellett nagyon sok korallt találtunk a kődarabokon – tette hozzá. – Minden száz darab közül legalább egyen korall volt. Ha pedig több milliárd habkövet veszünk figyelembe, ez nagyon sok korall.”
Az eredmények alátámasztják az elméletet, miszerint a Nagy-korallzátony rendszeresen profitál a vulkánkitöréseket követően hosszú utakat megtevő biodiverzitásból – mondja Bryan. „Ha az óceáni áramlatokat és a passzátszeleket nézzük, van egy kelet-nyugat irányú áramlat, így a Nagy-korallzátony talán egy ilyen folyamatnak köszönheti kialakulását – magyarázza. – Az ilyen típusú vulkanizmus legalább kétmillió éve zajlik a Tonga-régióban."
Az új fajok érkezése segíthet a zátony újjáépítésében a későbbi károsodások esetén. "Tongán rendszeresen felébrednek a tűzhányók. Így átlagosan 5-10 évente tömegesen érkeznek a zátonyépítő fajok, melyek újrakolonizálhatják és újra feltölthetik a zátonyt." Másfelől viszont kockázat is rejlik ebben, mivel kártevő fajok is érkezhetnek a habkövekkel. Összességében az eredmények megerősítik azt az elméletet, miszerint a Nagy-korallzátony látszólag távoli ökoszisztémákkal áll kapcsolatban. „Adva van egy természetes folyamat, melyből a zátony profitálni tud, ami azonban azt is jelenti, hogy zátonyunk egészségi állapota a régióban keletebbre lévők – legalábbis a Tongáig ismertek - egészségi állapotától függ. Így nemcsak saját zátonyainkra, hanem régiónk összes zátonyára vigyáznunk kell.”
Forrás: Hirado.hu
