Piramissír tetején, Guatemala északi részén egy régészcsoport 1600 éves maja templomot tárt fel, melyet az "éjszakai napnak" szenteltek.
A relatíve centralizált azték és inka birodalmakkal ellentétben, a maja civilizáció – mely felölelte Guatemalát, Belize-t és a mexikói Yucatán-régiót – városállamok laza szövetsége volt. „Mindez a kilencvenes évek óta vált egyre nyilvánvalóbbá, amikor kiderült, hogy néhány királyság sokkal fontosabb volt másoknál” – mondja Stephen Houston, a Brown Egyetem régésze, aki a múlt héten jelentette be az új templom felfedezését.
A mai Guatemalában található El Zotz a kisebb királyságok egyike volt, de olyan, amely nyilvánvalóan igyekezett erőteljes hatást kelteni. 2010-re a régészek az ókori városközpont közelében lévő dombtetőn dolgozva felfedezték a 13 méteres Diablo piramist. Tetején rábukkantak a királyi palotára és sírra, melyről úgy hiszik, a város első uralkodóját őrzi, aki Kr. u. 350-400 között élt.
Ezzel majdnem egyidejűleg Houston és csapata rátalált az éjszakai nap templomára utaló első nyomokra a Diablo piramison lévő királyi sír mögött, de csak nemrégiben tárták fel a több évszázados növényzet alatt rejlő, precedens nélküli művészi munkát.
A templom oldalait 1,5 méter magas stukkómaszkok borítják, melyek a napisten változó arcát mutatják, ahogy végighalad égi útján. Az egyik maszk cápaszerű, Houston szerint valószínűleg a Karib-tengerből keleten kiemelkedő napra utal. A déli napot ősi, kancsal vérivó lényként ábrázolták, míg a maszkok utolsó sorozata a helyi jaguárokra emlékeztet, melyek alkonyatkor ébrednek fel szunyókálásukból.
A maja kultúrában a nap szorosan összefonódik az új kezdetekkel, a napisten pedig a királyi ranggal - mondja Houston. Ezért a naparcok jelenléte a királyi sír közelében lévő templomon azt jelezheti, hogy az ott eltemetett uralkodó egy dinasztia alapítója volt, El Zotz első királya. David Freidel maja régész szerint Houston hipotézise, mely szerint az épületet a napnak mint az uralkodással szoros kapcsolatban álló istenségnek szentelték, valószínűleg helyes. „A Diablo piramis nagy valószínűséggel elmélyíti tudásunkat a korai klasszikus maja vallásról és rituális gyakorlatokról.”
Houston csapata arra is talált utalást, hogy a maják – akik generációnként új rétegeket helyeztek el a templomon – az épületet élőlénynek tekintették. Például a maszkok orrát és száját a templom mélyebb, idősebb rétegeiben szisztematikusan eltorzították. „Ez valójában igen elterjedt a maja kultúrában – mondja Houston. – Nagyon nehéz olyan maja királyábrázolást találni, ahol a szem nincs megsértve vagy az orr levágva. A megcsonkítás nem is megfelelő szó rá, ez inkább talán deaktiválás értelmű. Olyan, mintha a maszkokat 'lekapcsolnák', hogy az újabb rétegekben lemásolhassák őket. Vagyis nem tiszteletlenség motiválja, sokkal inkább az ellenkezője.”
Simon Martin, maja szakértő szerint az újonnan felfedezett El Zotz templom maszkjai „teljesen egyedülállóak” és nagyon értékesek, mivel segíthetnek igazolni a napisten maja ábrázolásait érintő elméleteket. „Vannak portréink a napistenről különféle állapotaiban, de még soha nem találtunk semmit, mely az összeset egy helyen ábrázolja” – mondja.
A kutatók szerint külön figyelmet érdemelnek a maszkok, melyek háromdimenziósak, kidudorodnak a falból. Színük karmazsin – a festéknyomok alapján –, mely szintén segíthetett elérni a kívánt hatást. „Világosvörös pigmenttel különösen markáns hatást érhettek el hajnalban és napnyugtakor” – mondja Houston. Szerinte a vörösen lángoló, magaslatra helyezett éjszakai nap temploma a „láss és légy észrevehető” elképzelés szerint készült. Fontos, hogy a templom megfigyelhető volt Tikalból, mely idősebb, nagyobb és sokkal erősebb királyság, és amellyel El Zotz baráti vagy ellenséges viszonyban egyformán állhatott.
A kutatók szerint a templom 14 maszkot hordozhat, eddig csak nyolcat tártak fel közülük.
Forrás: Hirado.hu
