Tudományos mérést végeztek az 1955 óta megszületett zenéken.
Kimutatható módon csökkent az évek folyamán az általános hangterjedelem, homogenizálódott a hangszínek palettája, és elég határozottan feltolta a hangerőt a mai kor zenei rendezője a keverőpultnál fél évszázaddal később korábbi kollégája ízléséhez képest. Ez valamelyest igazolja azt a sokak által képviselt nézetet, hogy a bakelitkorszak lemezei a hangerőt leszámítva jobban szóltak a cd-korszak lemezeinél.
Ha ma bekapcsolunk bárhol a világban egy mainstream zenei rádiót, akkor lényegében olyan érzésünk támadhat, hogy mindenhol ugyanazt halljuk. A mai zenék egy jól körülhatárolható, szoros szabályrendszer szerint születnek, egyre kevesebb emberi hozzáadott értékkel.
A kutatást az úgynevezett Million Song Dataset segítségével végezték, mely valóban milliónyi dalt tartalmaz a pop- és rockzenétől a folkon át a hip-hopig bezárólag minden műfajt reprezentálva. Az elmúlt ötven év zenei fejlődése bizonyos korszakokban nagyon is statikus volt, és előre haladva az időben, bármennyire is másként gondolnánk, éppen hogy a zenei konvencionalizmus felé vette az irányt.
A Nature-cikk szerzői szerint ha létezne időgép, és az évtizedekkel ezelőtti szerzők, zenészek, hangmérnökök a mai kor technológiáját, tudását, hangszereit használhatnák, akkor egy csapásra frissé és divatossá is válnának a régi felvételek. Ez pontosan a fentebb leírt hangterjedelmi és hangszínszabadságnak egykori megléte miatt eredményezné a feltételezett újszerűséget.
Az adatbázis folyamatos fejlesztése során később arra is lehetőség nyílhat, hogy az ötvenes évek előtti zenék mérésével még komplexebb képet kapjunk az emberiség zenei önkifejezésének trendjeiről, változásairól.
Forrás: Hirado.hu
