Összesen hat, eddig ismeretlen kínai írásjelet, karaktert fedeztek fel a kínai Liaoning tartományban.
A teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség fontos - első - bizonyítékai. A kínai karakterek a legrégebben használt folyamatos írás alkotóelemei, olyan grafikai írásjelek, amelyek egyszerre fejezik ki a jelentést és a kiejtés módját. A Lusun (Lushun) városi múzeumban lévő 1700 darabos csontgyűjtemény az egyetlen olyan kollekció, amelynek átvizsgálásával még nem végeztek a szakemberek. Az előzetes eredmények alapján megállapították, hogy a csontok többsége mezőgazdasági, vallási, időjárási és háborús események megfejtésénél volt használatos 3000 évvel ezelőtt, a Sang (Shang)-dinasztia korában.
A jóslási kellékek többnyire kérdéseket tartalmaztak. A jós a csontot felhevítette, s következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz viszonyított helyzetéből jutott. A végeredményt gyakran szintén a csont felületén rögzítette.
Vang Ruo (Wang Ruo), a lusuni múzeum igazgatóhelyettese a Hszinhua hírügynökségnek elárulta: a szakemberek arra gyanakszanak, hogy a hat új írásjel főneveket takar, amelyek egyes emberekhez, illetve helységekhez kötődhetnek. Pontos megfejtésük azonban még több időt vesz igénybe. Van olyan ritka csontfelirat, amely összesen 150 karakterből áll. A szakemberek további felfedezésekre számítanak, és arra, hogy a szövegek hozzájárulnak a Sang-dinasztia (kr.e. 1600-1046) korának pontosabb megismeréséhez.
Régészek a mai napig a világon 130 ezer csontereklye átvizsgálása után négyezer karaktert azonosítottak, de megfejteni csak körülbelül a felét tudták. Az első csont-, illetve teknőspáncél-feliratokra 1899-ben bukkant egy pekingi antikvárius olyan leleteken, amelyeket évekkel korábban találtak földművesek a Honan (Henan) tartományi Anjang (Anyang) városban.
Anjang valaha a Sangok birodalmi központja volt, 1928-ban feltárt romjainak kutatása közben a régészek körülbelül 160 ezer teknőspáncélt és állatcsontot találtak. Sok került magángyűjteményekbe.
Forrás: MTI
