Az FBI-nál már, a Nemzeti Levéltárban még nincsenek ott dokumentumok az 50 éve elhunyt filmcsillagról, akit 1955-től figyeltek.
Marilyn Monroe életét nem csak rajongói, de a Szövetségi Nyomozóiroda is árgus szemekkel figyelte, halálának 50. évfordulójához közeledve azonban az Associated Press hírügynökség hiába kereste a színésznő aktáit. Az FBI szerint már nincsenek a birtokában az iratok, a Nemzeti Levéltár - az ilyen típusú dokumentumok végső nyughelye - pedig szintén nem tud semmit a keresett dokumentumokról.A filmcsillagról tárolt adatok, amelyek egy része "külföldi kémelhárítás" címszóval került nyilvántartásba, mindig is vonzották azokat, akik többet szerettek volna megtudni Monroe életéről, így azon nyomozókat is, akik a színésznő rejtélyes halálának ügyében vizsgálódtak. Az iratok erőteljesen megkurtított változata a nyilvánosság számára is hozzáférhető a nyomozóiroda honlapján, amelyen időről-időre közzéteszik a hírességek, kormányhivatalnokok, kémek és bűnözők adatait. Monroe aktája 1955-ig nyúlik vissza és elsősorban utazásaira, kapcsolataira koncentrál, lehetséges baloldali nézetek, illetve kommunista kötelékek után kutatva.
Az akta egészen a halála előtti hónapokig követi nyomon a színésznő életét, és számos új adatot, és olyan utalást tartalmazva, amelyek a Norman Mailer által írt Monroe-életrajzban is helyet kaptak. (A könyv azon felvetéseket járja körül, amelyek szerint a filmcsillagot a kormány ölette meg.) Monroe halála kapcsán két nagyszabású nyomozást folytattak: egyet közvetlenül a tragédia után, majd 1982-ben a Los Angeles-i államügyészi hivatal is beleásta magát az ügybe. A második vizsgálat során átnézték az összes hozzáférhető nyomozási jelentést, köztük az FBI által a halál körülményeiről készített aktákat, amelyek a hivatal szerint már "erősen cenzúrázottak" voltak.
A színésznő boncolását végző Thomas Noguchi szerint valószínűleg soha senki nem fogja megtudni Monroe halálának pontos körülményeit. Egyedül talán az eredeti FBI-akták és a színésznő barátaival készített bizalmas, soha nyilvánosságra nem hozott interjúk segíthetnének a teljes igazság felderítésében - írta a szakember 1983-ban megjelent memoárjában.
Forrás: Hirado.hu