A rohamosan terjedő „ingyen ölelés” mozgalom helyett most egy kevésbé ismert elképzelést mutatunk be: táncelőadást és mozgóképes grafikai elemeket ötvöz a lenyűgöző videó.
Ötven évvel ezelőtt, 1952-ben a legendás táncos-koreográfus, Merce Cunningham a táncos extázisát a következőképpen próbálta szavakba önteni: „A táncban lelt elragadtatásunk a szabadság lehetségessé váló ajándékából táplálkozik. A felüdítő pillanat akkor jelentkezik, ha ezt az elemi energiát mások elé tudjuk tárni.”
Ezekkel a sorokkal végződik a motion graphic designer, Ashley Rae Pearsall kisfilmje, amely az Ölelés (Embrace) címet kapta. Az alkotás 2D-s mozgóképes grafikából és a táncosnő, Megan E. Martinez táncelőadásából tevődik össze. A grafikai effektek és az élő produkció általában kizárja egymást, az Ölelésben azonban összhangra találnak, és gyönyörű látványvilágot hoznak létre.
A vizuális élmény hátterében pedig az idézethez kapcsolódó tartalom áll: az alkotás a bonyolult és időigényes folyamatot és kreatív küzdelmet kívánja bemutatni, amely a művészeti folyamatok szükséges velejárója. A más művészeti ágakra is ráhúzható mondanivaló a tánc és a grafikus művészet ritka együttélésével jelenik meg a kisfilmben. A befejezetlen mozdulatok mellett a Matrinez által bemutatott táncban már jelen vannak a koreográfia kiforrott elemei is. A kezdetleges és a végleges részek egymás mellett élése az alkotások létrehozásának folyamatára is utalhat.
EMBRACE from Ashley Rae Pearsall on Vimeo.
Forrás: Huffington Post
