Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Ma van a meggyilkolt költők éjszakája

Ma van a meggyilkolt költők éjszakája

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 08. 12.
Elstartolt a Művészetek Völgye
2026-07-24 15:13:09

Ma reggel hivatalosan is kezdetét vette a 35. Művészetek Völgye: július 24. és augusztus 2. között ismét

Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

további bejegyzések a szerzőtől »

Hatvan évvel ezelőtt, augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka tizenhárom jiddis írót, költőt, színészt és más művészt végeztek ki titokban, Moszkvában.

Az esetről Sztálin titkos pogromja: a Zsidó Antifasiszta Bizottság háború utáni inkvizíciója (Stalin’s secret Pogrom. The postwar Inquisition of the Jewish Anti-Fascist Committee) címmel 2005-ben megjelent egy könyv, amely részletesen tartalmazza a titkos tárgyalás jegyzőkönyvét, mellékelt magyarázó kommentárokkal. A könyv Joshua Rubenstein előszavával indul, aki a halálraítélt művészek kortársa volt, és magára vállalta a feladatot, hogy feltárja a zsidók egy csoportjának történetét, akik Sztálin rezsimében tevékeny szerepet játszottak.

A történet kezdete a II. világháború során alapított Zsidó Antifasiszta Bizottságig (ZSAB) nyúlik vissza. Az 1942-ben megbízható szovjet zsidókból alapított társaság célja a Sztálini rendszerről nyújtott pozitív kép közvetítése volt, amellyel az amerikaiak támogatását igyekeztek megnyerni a háborús céljaikhoz. Többek között jiddis költők (Itsik Fefer és Peretz Markish) voltak a bizottság tagjai, valamint Solomon Lozovszkij, a Sztálint évtizedekig hűségesen szolgáló volt külügyminiszter-helyettes is részt vett a munkában. A ZSAB kettős feladatának egyik részét a Szovjetunió területén élő zsidók helyzetének tisztára mosása jelentette. Másrészt a vezetők már a bizottság megalakulása előtt rádiófelhívásokat intéztek a nyugati zsidósághoz: segítsék a Szovjetuniót.

Miközben a parancsokat követve teljesítették szolgálatukat, a tagok egyre komolyan vették a feladatukat, hogy a zsidók szenvedését közvetítsék világszerte. Bár szigorúan követték a Párt irányelveit, a bizottság egyre inkább elkötelezte magát a Szovjetunió határain belül élő zsidóság Holokauszt alatti szenvedéseinek bemutatása mellett. Jiddis publikációik és programjaik pedig fokozatosan egyre nagyobb megerősítést a zsidó kisebbség maradványainak.

A Zsidó Antifasiszta Bizottság tagjai

A háborút követően a Zsidó Antifasiszta Bizottságra a gyanú árnyéka vetült. Ennek oka egyrészt Sztálin sokat vitatott zsigeri antiszemitizmusa, amelyet erősített az izraeli állam 1948-as megalapítása, és az új izraeli nagykövet lelkes fogadtatása a moszkvai zsidók részéről. Ezután döntött úgy Sztálin, hogy csapdát állít a ZSEB tagjainak. Letartóztatta és bebörtönöztette őket, valamint kínzásoknak is alávetette őket. Az eljárás ekkor már nem volt előzmény nélküli: az áldozatokat vallomásokra kényszerítették, melyben beismerték, hogy külföldi erőknek kémkedtek, és a kormány megdöntésén munkálkodtak.

Kirakatpert terveztek az ügyben, amely során a „zsidó árulókat” és „titkos cionistákat” közszemlére teszik, és ezzel megfélemlítik a zsidó populáció maradékát. De csaknem az összes gyanúsított elutasította a hamis vádakat, amiket kínzóik aggattak rájuk. Végül nem bíztak meg bennük, hogy el tudják játszani a nekik kirótt szerepet, ezért a bírósági tárgyalást titokban folytatták le.

A per 1952. május 8-án kezdődött, és július 18-án ért véget. A művészeket 1952. augusztus 12-ről 13-ra virradó éjjel, titokban végezték ki a hírhedt Lubjanka börtön pincéjében. 1953. március 5-én meghalt Sztálin, s nyárra elkészült a bírói végzés az 1952-ben kivégzettek ártatlanságáról. Titokban rehabilitálták őket. A nyilvánosság azonban csak 1988-ban értesülhetett Sztálin utolsó peréről.

A cikk forrása itt található.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Szovjetunió Kommunizmus Zsidóság Rajk Szobor

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr487909810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása