Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Az interneten talált óriáspiramis valódi rekorder lehet

Az interneten talált óriáspiramis valódi rekorder lehet

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 08. 14.
Édeskeserű turné: Erdélyi körútra indul a Magyar Állami Népi Együttes
2025-06-13 07:51:00

A MÁNE júniusban ismét Erdélybe látogat, hogy az „Édeskeserű” című előadásával négy város

Az első amerikai űrhajósnő élete
2025-06-13 06:00:00

Sally Ride az első amerikai nő volt az űrben, és egyike azon keveseknek, akik csendben írtak történelmet. A

A lélek hangja Harlem szívéből – Motown klasszikusokkal tér vissza a gospelkórus
2025-06-12 16:52:00

7 év után újra Budapesten lép fel a világ legismertebb gospelkórusa, a Harlem Gospel Choir! Egy este Marvin

A sztárok fotósa, a város fia – Szipál Márton előtt tiszteleg Debrecen
2025-06-12 10:39:26

Fény, élet, örökség – Szipál Márton életművét ünnepli a debreceni MODEM, egy grandiózus tárlattal.

további bejegyzések a szerzőtől »

Ismét a Google Earth sietett a régészek segítségére – a Nílus környékét pásztázva találták meg ugyanis azokat a furcsa dombokat, amelyekről úgy gondolják, hogy újabb egyiptomi piramisokat rejthetnek magukban.

Ismét a Google Earth sietett a régészek segítségére – a Nílus környékét pásztázva találták meg ugyanis azokat a furcsa dombokat, amelyekről úgy gondolják, hogy újabb egyiptomi piramisokat rejthetnek magukban.

Most, hogy „közeledik” a világvége, és olyan új, izgalmas régészeti rejtélyek is napvilágot látnak, mint a boszniai hegy-piramisok, a világ egyre inkább odafigyel ezekre az ókori építészeti remekművekre. Most úgy tűnik, hogy ismét a Google Earth segítségével sikerült felfedezni néhány újabb piramist – az egyikük pedig majdnem háromszor akkora lehet, mint a gízai nagy piramis.



A két dombhalom majdnem 150 kilométernyire található egymástól. Az egyik nincs messze a Nílus melletti Abu Szidum városától (nagyjából 20 kilométerre), a másik pedig 140 kilométerre fekszik a Fajum-oázistól.

A felső-egyiptomi dombcsoport négy halomból áll, amelyek közül az egyik 188 méter széles –ha bebizonyosodik, hogy valóban piramis, akkor Kheopsz fáraó építményét megfosztják világelső címétől, hiszen átmérője csupán harmada az újonnan felfedezettnek.

„Amikor közelebbről vizsgáltuk, megállapíthattuk, hogy a domboknak szokatlanul szabályos háromszög formájuk van, tetejük pedig lapos, ami arra utal, hogy nagy mértékben erodálódtak az idők folyamán” – nyilatkozta Angela Micol műholdas kutatásra specializálódott régész.

A második lehetséges piramiskomplexum területén látható még egy különös, négyszög formájú domb is, amely nagyjából 45 méter széles. „Jól kivehető, szabályos négyszög a teteje, ami elég furcsa egy ekkora méretű domb esetében. Felülről pedig teljesen piramisnak tűnik” – magyarázza Micol.



A Dimaj romvárosától 2,5 kilométerre található komplexum része három kisebb domb is, amelyek hasonló elrendezésben fekszenek, mint a gízai piramisok. „A dombok sötétebb színűek, hasonlóan Dimaj falaihoz, amelyek kőből és agyagból készültek” – írja Micol egy sajtóközleményben.

Dimajt II. Ptolemaiosz Philadelphosz (Kr. e. 308. február 10. – Kr. e. 246. január 28.) idején alapították. A település egy másik, neolitikus kori város romjaira építették, amely bizonyítékul szolgál arra, hogy már ilyen régen is élt ember ezen a területen. Dimajt 10 méter magas és 5 méter széles kőfal veszi körül, a város közepén pedig egy Soknopaios krokodilisten tiszteletére épített templom romjai állnak. A település görög neve is annyit jelent, mint „Soknopaios szigete”.

Micol szerint mindkét területet feltérképezetlennek minősítette a híres egyiptológus és piramisszakértő, Nabil Szelim. Ő úgy gondolja, hogy az Abu Szidumhoz közeli kisebb piramisok hasonlóságot mutatnak az egyiptomi XIII. dinasztia piramisaival.

„A képek magukért beszélnek. Egyértelmű, miket rejthetnek a dombok, de ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, helyszíni feltárások is szükségesek” – nyilatkozta Micol. Ő egyébként már számos régészeti lelőhelyet fedezett fel a Google Earth segítségével – például egy Yucatán-félszigethez közeli, víz alatti várost is.

Forrás: The Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Google Egyiptom Internet Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját
  • Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon Világviszonylatban is jelentős régészeti feltárás zajlik Magyarországon
  • Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak Jézus gyermekkoráról szóló szövegre bukkantak
  • Megoldódott az egyiptomi piramisok egyik relytélye Megoldódott az egyiptomi piramisok egyik relytélye
  • Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben Újabb káprázatos falfestményeket találtak Pombejiben

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr507909868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard