Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Az interneten talált óriáspiramis valódi rekorder lehet

Az interneten talált óriáspiramis valódi rekorder lehet

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 08. 14.
...akartál valamit mondani?
2026-08-27 12:58:59

A 2026-27-es évadban hat bemutatót tart a Radnóti Színház, sok fiatal alkotó érkezik, valamint új tagokkal is

Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós
2026-08-25 21:30:56

Both Miklós zeneszerző, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója — az ukrán népzenei örökség

Sikerrel zárult az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
2026-08-25 20:50:00

Nagyon szép és őszinte esemény – Keller András hegedűművész így foglalta össze az idei Arcus Temporum

Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig
2026-08-20 21:10:01

Mi történik, amikor egy 800 éves bazilikában Bach zenéje találkozik a 100 éves Kurtág György

további bejegyzések a szerzőtől »

Ismét a Google Earth sietett a régészek segítségére – a Nílus környékét pásztázva találták meg ugyanis azokat a furcsa dombokat, amelyekről úgy gondolják, hogy újabb egyiptomi piramisokat rejthetnek magukban.

Ismét a Google Earth sietett a régészek segítségére – a Nílus környékét pásztázva találták meg ugyanis azokat a furcsa dombokat, amelyekről úgy gondolják, hogy újabb egyiptomi piramisokat rejthetnek magukban.

Most, hogy „közeledik” a világvége, és olyan új, izgalmas régészeti rejtélyek is napvilágot látnak, mint a boszniai hegy-piramisok, a világ egyre inkább odafigyel ezekre az ókori építészeti remekművekre. Most úgy tűnik, hogy ismét a Google Earth segítségével sikerült felfedezni néhány újabb piramist – az egyikük pedig majdnem háromszor akkora lehet, mint a gízai nagy piramis.



A két dombhalom majdnem 150 kilométernyire található egymástól. Az egyik nincs messze a Nílus melletti Abu Szidum városától (nagyjából 20 kilométerre), a másik pedig 140 kilométerre fekszik a Fajum-oázistól.

A felső-egyiptomi dombcsoport négy halomból áll, amelyek közül az egyik 188 méter széles –ha bebizonyosodik, hogy valóban piramis, akkor Kheopsz fáraó építményét megfosztják világelső címétől, hiszen átmérője csupán harmada az újonnan felfedezettnek.

„Amikor közelebbről vizsgáltuk, megállapíthattuk, hogy a domboknak szokatlanul szabályos háromszög formájuk van, tetejük pedig lapos, ami arra utal, hogy nagy mértékben erodálódtak az idők folyamán” – nyilatkozta Angela Micol műholdas kutatásra specializálódott régész.

A második lehetséges piramiskomplexum területén látható még egy különös, négyszög formájú domb is, amely nagyjából 45 méter széles. „Jól kivehető, szabályos négyszög a teteje, ami elég furcsa egy ekkora méretű domb esetében. Felülről pedig teljesen piramisnak tűnik” – magyarázza Micol.



A Dimaj romvárosától 2,5 kilométerre található komplexum része három kisebb domb is, amelyek hasonló elrendezésben fekszenek, mint a gízai piramisok. „A dombok sötétebb színűek, hasonlóan Dimaj falaihoz, amelyek kőből és agyagból készültek” – írja Micol egy sajtóközleményben.

Dimajt II. Ptolemaiosz Philadelphosz (Kr. e. 308. február 10. – Kr. e. 246. január 28.) idején alapították. A település egy másik, neolitikus kori város romjaira építették, amely bizonyítékul szolgál arra, hogy már ilyen régen is élt ember ezen a területen. Dimajt 10 méter magas és 5 méter széles kőfal veszi körül, a város közepén pedig egy Soknopaios krokodilisten tiszteletére épített templom romjai állnak. A település görög neve is annyit jelent, mint „Soknopaios szigete”.

Micol szerint mindkét területet feltérképezetlennek minősítette a híres egyiptológus és piramisszakértő, Nabil Szelim. Ő úgy gondolja, hogy az Abu Szidumhoz közeli kisebb piramisok hasonlóságot mutatnak az egyiptomi XIII. dinasztia piramisaival.

„A képek magukért beszélnek. Egyértelmű, miket rejthetnek a dombok, de ahhoz, hogy megbizonyosodjunk róla, helyszíni feltárások is szükségesek” – nyilatkozta Micol. Ő egyébként már számos régészeti lelőhelyet fedezett fel a Google Earth segítségével – például egy Yucatán-félszigethez közeli, víz alatti várost is.

Forrás: The Explorer World

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Google Egyiptom Internet Régészet Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr927909868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása