A kortárs képzőművész, emberjogi aktivista fotóiból rendez kiállítást az Ernst Múzeum.
A kiállítás létrehozásában Alexander Och is közreműködött, és mint elmondta, az installáció Aj Vej-vej elképzelése szerint készült és azonos a két előző, berlini és moszkvai kiállítással. A budapesti plakáton és a szórólapokra viszont a művész fiatalkori aktját választották. A kiállításon bemutatják azt a néhány évvel ezelőtt készült sebhelyes portrét is, amely azután készült, hogy a művészt Kínában egy liftben megtámadták. Az ütésektől Aj Vej-vej fejében egy bevérzés keletkezett, amelyet a müncheni Documentára érkezve azonnal meg kellett operáltatnia.
Ochs kiemelte, hogy Aj vej-vej csupán a szecsuáni földrengés és a pekingi olimpia körül, például a Tibetért tüntetők elhallgattatása után, 2008-ban kezdett politizálni. 2011-ben letartóztatták, sanghaji stúdióját lerombolták. Az erőteljes nemzetközi tiltakozásokra szabadon engedték, de "izolációs" őrizetben tartják, így sem Berlinben, sem Budapesten nem lehet jelen a vernisszázson. Donáth Péter, a közösségi alapú filmforgalmazással foglalkozó magyarhangya mozgalom alapítója elmondta, hogy októbertől Magyarországon is vetítik a világpremier előtt álló és általuk forgalmazott Ai Weiwei: Never Sorry című filmet, Alison Klayman munkáját, amelynek néhány epizódjába már most betekinthet a kiállítás látogatója.
Aj Vej-vej sokoldalú, a társadalmi viszonyokat kritikusan szemlélő művész, aki az utóbbi években vált a kortárs képzőművészet világszerte egyik legismertebb alkotójává. New York-i tanulmányai, valamint ottani tartózkodása (1983-1993) alatt több mint tízezer fotót készített saját magáról, a városról és lakóiról. Kezében kamerával valóságos megszállottként igyekezett dokumentálni a fontos vagy éppen nagyon is banális történéseket és karaktereket. Az egyszerű fényképezőgéptől kezdve a polaroid technikáig számtalan eszközt és technikát használt képei elkészítéséhez. A fotók kivételes perspektívából ragadják meg az 1980-as évek New Yorkjának történelmét, kultúráját és légkörét.
New York East Village nevű bohémnegyedében prominens tagja volt a kivándorolt kínai művész-értelmiségi közösségnek, a környék akkoriban bimbózó avantgárd szcénájának. Akkoriban fényképezőgépét arra használta, hogy saját életét, munkáját, környezetét és a kor atmoszféráját megörökítse; fotóiban egyértelműen fellelhetőek konceptuális művészetének kezdetei. A magyarországi bemutatóra a Műcsarnok Kiadó és a Distanz Verlag együttműködésében reprezentatív katalógus is készült, amelyben a tárlat valamennyi fotója mellett tanulmányok, interjúk is helyet kapnak.
Forrás: MTI
