Az emberiség augusztusra felhasználta az egész évi erőforrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes előállítani. A jelenlegi környezethasználatunk teljességgel fenntarthatatlan - figyelmeztetett a szakértő.
A Védegylet munkatársa szerint nagyon nehéz képet alkotni arról, hogy a bolygónk milyen állapotban van. Ennek az egyik mérőszáma az ún. ökológiai lábnyom - koncepció, amely azt mondja, hogy minden emberi tevékenység igényel valamilyen mennyiségű biológiailag aktív felületet. Ahhoz, hogy egy bizonyos mennyiségű fát ki tudjunk termelni, kell egy meghatározott nagyságú erdő, vagy ki lehet számolni azt is, hogy hozzávetőlegesen mekkora biológiailag aktív felületre van szükség ahhoz, hogy egy liter üzemanyag elégetéséből származó széndioxidot feldolgozzon a természet - magyarázta a szakember.
Az ökológiai lábnyom országonként változó, általában minél fejlettebb egy ország, annál nagyobb. Nagyjából ötven évvel ezelőtt egy földnyi volt a világ össznépességének ökológiai lábnyoma, ez jelenleg olyan másfél földnyi és a legóvatosabb becslések is azt mondják, hogy valamikor 2050 tájékán legalább két Földre lenne szükségünk - hangzott el a műsorban.
Természetesen nem tudunk "másfél Földet használni". Ez azt jelenti, hogy másfél Földre lenne szükség ahhoz, hogy a mostani környezethasználatunk még fenntartható legyen. De mivel nincs másfél Földünk, ez azt jelenti, hogy a mostani környezethasználatunk - erőforrás kiemelésünk és szennyezéskibocsátásunk - nem fenntartható. Folyamatosan éljük fel ezeket az erőforrásokat, folyamatosan pusztítjuk az ökológiai rendszereket. Ez azt jelenti, hogy most már a Föld egészének állapotát veszélyeztetjük, nem csak egyes, jól elkülöníthető problémák vannak, hogy pl. fogynak az esőerdők. Az emberiség a Föld egészét zsákmányolja ki nem fenntartható módon, aminek csak rossz vége lehet - mondta Boda Zsolt.
Ha a világ biológiai kapacitását összehasonlítjuk az emberiség ökológiai lábnyomával, akkor kijön, hogy egy évben melyik napon érjük el azt, amikor már túlfogyasztunk. Ez a nap az idén augusztus 22. volt, de ez folyamatosan előbbre tolódik. A közgazdász–politológus szerint az a baj, hogy ezek a folyamatok gyorsulnak, a környezethasználatok és azok hatásai pedig összegződnek. Annak, hogy az emberiség globális felmelegedést okoz a széndioxid és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása révén, hatása van a növényzetre, tovább gyengíti az ökorendszereket, amelyek így még kevésbé képesek széndioxidot kivonni a légkörből, vagyis egymást erősítő folyamatok indulnak be. A tudomány mai álláspontja szerint a Föld rendkívül rossz állapotban van, negatívak a folyamatok, a tudósok nem látnak javuló tendenciákat - folytatta.
A politika és a gazdaság GDP-ben számol, a folyamatos növekedést akarja mindenki elérni, ami egyértelműen a természeti tőke csökkenésével jár együtt. A szakértő szerint éppen ezért, ha a megoldásokon gondolkodunk, akkor két dolgot mindenképpen szem előtt kell tartanunk. Az egyik az, hogy ezt az ökológiai "túllövést" az emberiség, közvetlenül a gazdasági tevékenység okozza. Természetesen, hogy a gazdaságunk ilyen erőforrás - igényes, ilyen energiapazarló, nagy anyagfelhasználó, ez csak egy bizonyos társadalomban lehetséges. Történetesen egy olyan fogyasztói társadalomban élünk, amelyik a materiális javak bővülésére, a gazdagság épülésére építi az alap ideológiáját. De ezek a fogyasztási, termelési tevékenységek azok, amelyek szennyezést és hulladékot állítanak elő - tette hozzá.
Amikor tehát megoldásokon gondolkozunk, akkor azon kell gondolkoznunk, hogy ezt a gazdaságot radiálisan át kell alakítani. Nem elég, hogy pár százalékkal csökkentjük a széndioxid-kibocsátást, vagy öt százalékkal nő az autók üzemanyag-felhasználásának a hatékonysága. Ez semmi. Ennél sokkal átfogóbb változásokra van szükség. Át kell állni egy olyan gazdasági működésre, ami radikálisan kevesebb fosszilis üzemanyagot használ fel, ami radikálisan kevesebb anyagot használ fel, ami radikálisan kevesebb vegyi szennyezéssel jár - hangsúlyozta Boda Zsolt.
Az emberiség 20 százaléka - amely durván az OECD tagállamokat fedi le - okozza a környezeti problémák 80 százalékát. Ebbe Magyarország is beletartozik, pedig szeretjük magunkat szegénynek gondolni, de ha a világ teljes népességének jövedelmét nézzük, akkor a magyar átlagjövedelem a felső 15 százalékba sorolható. Ma globálisan durván három és fél hektár biológiailag aktív kapacitás jutna egy emberre. Ehhez képest, ha megnézzük a fogyasztást, egy átlag amerikainak az életmódjához 12-13 hektár környezetfogyasztás kapcsolódik, egy bangladesinek pedig 0,1 hektár.
Ha a megoldáson gondolkozunk, figyelembe kell venni, hogy a világban óriásiak a különbségek e tekintetben. Így elsősorban a fejlett országoknak kell élen járni, mert pontosan Kína, India, Brazília, vagy más fejlődő országok, amelyek valóban fejlődnek, s akik legitim módon mondják azt, hogy szeretnének javítani a legszegényebb állampolgáraik helyzetén, csak akkor fognak belemenni bármilyen elköteleződésbe - legyen szó a klímaváltozás elleni küzdelemről, vagy bármilyen más környezeti kihívásról - ha azt látják, hogy a szennyezésért és a Föld tönkretételéért döntően felelős országok komoly lépéseket tesznek.
Egy-két évtizeden belül az emberiség környezetterhelését meg kellene felezni, akkor benne lennénk durván a fenntarthatósági sávban. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, arra van szükség, hogy ezek a fejlett és gazdag országoknak - az Egyesült Államoknak, az Európai Uniónak, Japánnak és Kanadának - a környezetterhelése a töredékére, mondjuk 10-20 százalékra csökkenjen.
Forrás: Hirado.hu
