1939. szeptember 23-án hunyt el a pszichológia legtöbbek által ismert képviselője, a huszadik század egyik legnagyobb hatású alakja, a pszichoanalízis módszerének kidolgozója, Sigmund Freud.
Nem fordul elő nap mint nap, hogy egy elmélet messze túllépi tudományterületének határait, beszivárog az emberek hétköznapi életébe, és tömegekre lesz hatással. Freud pszichoanalitkus elmélete ebbe a kategóriába tartozik. Nemcsak a pszichológia huszadik század elején még újnak számító tudományágát forradalmasította, de meghatározó szerepre tett szert a huszadik századi ember önmagáról alkotott képének kialakításában is.Sigmund Freud az Osztrák Birodalom területén található, ma Csehországhoz tartozó Freibergben született 1856. május 6-án. A Bécsi Egyetem orvosi karán végzett, majd ösztöndíjjal Párizsba került, ahol találkozott a kor híres pszichiáterével, Jean-Martin Charcot-val, aki hipnózis segítségével gyógyított hisztériás betegeket.
Visszatérése után, 1886-ban magánorvosi rendelőt nyitott Bécsben. Barátjával, Joseph Breuerrel együtt neurotikus betegekre specializálódva 1895-ben publikálták a Tanulmányok a hisztériáról című kötetet, melyben bemutatták többek között egyik páciensük, Anna O. gyógyításával kapcsolatos tapasztalataikat. Maga Freud azt állította, hogy a pszichoanalízis módszerének felfedezése Breuer érdeme. Az évek során egyre több pszichés jelenséget térképezett fel. Az 1900-as Álomfejtésben kifejtette nézeteit arról, hogy az álomképek tudattalan tartalmakat szimbolizálnak, és ezek értelmezése révén feltárhatóvá válik a személyiséget mozgató tudattalan dinamika.
Freud könyvei és előadásai egy részről hírnevet szereztek neki, más részről viszont sok ellenséget is, különösen orvos kollégái köréből. A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek – különösen a szexuális és agresszív jellegűek – neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával. Erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek.
Freud nyolc évtizeden át, majdnem a második világháború kezdetéig élt Bécsben. 1938-ban, Ausztria német megszállása után külföldi barátainak sikerült elérniük, hogy a náci hatóságok az idős és súlyos beteg Freudot és szűkebb családját kiengedjék Bécsből. A család Londonba emigrált. Freud ekkor már húsz éve szenvedett állkapocsrákban, számtalan műtéten és rendkívül sok szenvedésen volt túl. Egy évre rá, 1939. szeptember 23-án Londonban halt meg a 20. század egyik legnagyobb hatású gondolkodója.
Freud elméletei publikációin és kiadványain túl tanítványaiban éltek tovább, akik a későbbiekben kiegészítették, módosították, vagy továbbgondolták teóriáját. Közülük a legismertebb alakok Carl Gustav Jung, Anna Freud (Freud lánya), Alfred Adler, Erik H. Erikson és a Freud legkedvesebb tanítványaként ismert Ferenczi Sándor, akit a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtőjeként tartanak számon.
Forrás: Wikipedia