A tehetséges fiatal filmsztár 1955. szeptember 30-án szenvedett tragikus autóbalesetet. A 24 évesen elhunyt színészt halála után is az amerikai filmipar legendás alakjának tekintették.
James Dean Los Angelesben a Kalifornia Egyetemen tanult színművészetet. Karrierje reklámfilmekkel (Coca-Cola), és kereskedelmi televízióban való statisztálással indult. Ezek után mentora és barátja James Whitmore tanácsára elköltözött New Yorkba, ahol már sikerült kisebb tévés szerepekhez jutnia, színdarabokban lépett fel, valamint buszsofőrként dolgozott. Több sikertelen kísérlet után a híres Actors Studio növendéke lett, filmekben és Broadway-darabokban játszott.Az 1955-es év sűrítve tartalmazta az eseményeket, amelyeknek köszönhetően a kezdőszínészek útjait járó James Dean a filmtörténelem kultikus alakjává nőtte ki magát. Az igazi áttörést Cal Trask szerepe hozta el számára az Édentől Keletre (East of Eden) című filmben, amelyet Elia Kazan rendezett. Steinbeck azonos című, 1952-ben megjelent regényének feldolgozott része az ősi bibliai történetet, Ábel és Káin tragikus végű testvérharcát helyezi át az első világháborúbeli Amerikába. James Dean a főszereplő ikerpár „Káinját” testesíti meg, aki eredménytelenül küzd apja szeretetéért, hiszen ő másik fiát, a szelíd, alkalmazkodó, konfliktuskerülő Aront kedveli. A film bemutatóján a legenda szerint Marlene Dietrich volt a jegykezelő, aki akkor már igazi világsztárnak számított.
Filmje honoráriumából vásárolt egy Porsche 550 Spyder sportkocsit, hogy hódolhasson másik szenvedélyének, az autóversenyzésnek. Miközben versenyről-versenyre vándorolt, az Édentől keletre bemutatójával szinte egy időben csatlakozott Nicholas Ray rendezőhöz, aki Új-Mexikóban látott neki következő filmjéhez.
A Haragban a világgal (Rebel Without a Cause) című filmben is az Édentől keletre Caljához hasonlóan féktelen, türelmetlen, ám ezzel együtt szeretni való jellemet formált meg. Mindkét filmben olyan fiatalokat alakított, akik meg nem értetteknek és elhagyatottaknak érzik magukat, kétségbeesve lázadoznak, és dühvel, cinizmussal reagálnak a nyomasztó, őket korlátok közé szorító környezetre. Ez az életérzés hatja át a háború utáni fejlődésben csalódott "lost generation"-t (elveszett nemzedéket), amely kritikusan szemléli a felnőtt nemzedéket. A generációját érintő kamaszkori kiábrándultságot leghitelesebben megformálva tett szert James Dean nem mindennapi hírnévre, és vált már életében kulturális ikonná.
A nyakába zúduló lehetőségek nem várattak magukra. Rögtön ezután egy másik filmet kezdett forgatni: az Óriás című George Stevens műben olyan akkori és későbbi világsztárokkal játszott együtt, mint Elizabeth Taylor, Rock Hudson és Dennis Hopper. A filmet 10 kategóriában jelölték Oscar-díjra, végül csak a rendező kapott Oscar-díjat.
A fiatal sztár, ha nem forgatott, autóversenyzéssel töltötte idejét. Imádta a gyors sportkocsikat, és ez lett a végzete is. A Porsche 550 Spyderjével benevezett a salinasi autóversenyre. 1955. szeptember 30-án a verseny helyszínére tartott, amikor Paso Robles közelében több mint 115 mérföldes (185 kilométeres) sebességgel egy útkereszteződésben belerohant egy másik autóba, és még kórházba szállítás előtt belehalt sérüléseibe.
Egy év alatt három filmet forgatott, melyek közül bármelyikkel önmagában is beírta volna magát a filmtörténelembe. James Dean a filmvilág egyik leglátványosabb és egyben legrövidebb karrierjét tudhatja magáénak. A három közül két alakításáért (Édentől keletre, Óriás) posztumusz Oscar-díjra jelölték, ami a mai napig rekordnak számít. "Élj gyorsan, halj meg fiatalon, és hagyj hátra gyönyörű holttestet!" – vallotta a fiatal színész, akinek korai halálát nem a felejtésbe süllyedés, hanem a legendává növekedés követte.