Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Húsz éve hunyt el Bay Zoltán, világhírű tudós

Húsz éve hunyt el Bay Zoltán, világhírű tudós

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 10. 02.
Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

Jön a III. Sukorói Tűzugró Fesztivál
2025-06-27 09:00:33

Ismét lángra lobban Sukoró Szent Iván-éji tüze! A nyári napforduló alkalmából koncertek, táncház és

további bejegyzések a szerzőtől »

Húsz éve, 1992. október 4-én halt meg Bay Zoltán Lajos magyar származású amerikai fizikus, a múlt század egyik legkiválóbb tudósa, az első holdradar kidolgozója.

1900. július 24-én született Gyulaváriban. A híres debreceni kollégiumban érettségizett, majd elvégezte a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakát. 1926-ban ösztöndíjjal Berlinben dolgozott, ekkor fedezte fel, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat foglal magában.

Hazatérése után, harmincévesen az ország legfiatalabb tanszékvezető professzora lett a Szegedi Egyetem elméleti fizikai tanszékén. Munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográf-készüléket, sőt közel járt a szívritmus-szabályozó, azaz a pacemaker megvalósításához is. 1936-ban Magyarország egyik legjobban felszerelt tudományos műhelye, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának élére hívták meg, ezzel egy időben a budapesti Műegyetemen - az országban elsőként - atomfizikai tanszéket hozott létre.

A tanszéken a fotonáram mérésére használt ipari célú elektronsokszorozót a fotonszámlálás leggyorsabb eszközévé fejlesztette, ma is ez az elv képezi alapját minden gyors atomszámláló eljárásnak. Később, már az Egyesült Államokban eszközével bebizonyította, hogy elektron-foton ütközések során az energia megmaradásának törvénye nemcsak statisztikus átlagban, hanem 0,00000000001 pontossággal teljesül.

A második világháború alatt a honvédség őt bízta meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával. Vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 kilométer távolságból észlelte a tárgyakat. Bayban ekkor fogant meg az ötlet, hogy "küldjünk jeleket a Holdra, és nézzük meg, miként érkeznek vissza".

Budapest ostroma után berendezései nagy részét a Szovjetunióba vitték, és bár képesek voltak új berendezést összeállítani, ez - kényszerből - hosszabb hullámon működött, rosszabb volt jel/zaj viszonya. A rendelkezésükre álló energia is kevés volt, a zavaró zaj tízszeresen múlhatta felül a várható visszaérkező jeleket. Bay ezért a visszaérkező jelek összegzését javasolta, és a kísérletek sikerre vezettek. Az eredményeket 1946. február 6-án hozták nyilvánosságra. Nagyjából ugyanekkor egy összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között dolgozó amerikai csoport szintén végrehajtott egy ilyen kísérletet, de az elsőbbséget általában a magyaroknak tulajdonítják.

A kísérletével a radarcsillagászat tudományát megalapozó Bay - aki 1936-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt - 1945-ben az MTA rendes tagja és az Elektrotechnikai Egyesület elnöke lett. A politikai helyzet alakulása azonban mind reménytelenebbé tette helyzetét, végül a kommunista hatóságok zaklatásai és egy készülő koncepciós per elől 1948-ban Amerikába emigrált.

Kísérleteit a George Washington Egyetem professzoraként folytatta, 1955-től 1972-ig az Amerikai Méréstudományi Intézet osztályvezetője volt. A fény sebességét vizsgálva kimutatta, hogy az légüres térben független a fényforrástól, a fény erősségétől, frekvenciájától és irányától, a mérő személytől. Bay a lézerfény frekvenciáját és a sokszorta kisebb mikrohullámú generátor frekvenciáját kapcsolta össze, és megalkotta a "fényre szabott métert". A Nemzetközi Méterbizottság 1983-ban fogadta el az általa javasolt definíciót, amely szerint 1 méter az az út, amelyet a fény légüres térben a másodperc 1/229792458-ad része alatt megtesz. Eredményéért megkapta a - harmadszor kiosztott - Boyden-díjat. Amikor 1981-ben az MTA tiszteletbeli taggá választották, erről tartotta harmadik székfoglaló előadását. (Rendes tagságát nem lehetett visszaállítani, mert annak feltétele a magyar állampolgárság, és attól az ötvenes években megfosztották...)

A világhírű tudós emigrációjában is "jó hazafi és a humanista eszmék harcosa" maradt. 1973-ban engedélyezték először, hogy hazalátogasson, ettől kezdve még hajlott korában is rendszeresen megfordult itthon. Szülővárosa, Gyula kitüntetéssel ismerte el érdemeit, tagja volt a Kulturális Alapítvány Erdélyért vezetőségének és az Alföld Alapítvány kuratóriumának. Kilencvenedik születésnapján Washingtonban Göncz Árpád államfő adta át neki a Magyar Köztársaság rubinokkal ékes zászlórendjét.

1992. október 4-én Washingtonban hunyt el, hamvait kívánságának megfelelően szülőföldjén helyezték végső nyugalomra. Nevét viseli a magyar kormány által alapított, alkalmazott kutatásokkal foglalkozó intézethálózat és közalapítvány.


Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Tudomány Magyar Természettudományi Múzeum Évforduló Magyarok Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Bronzéremmel tért haza Németországból a világhírű desszertséf Bronzéremmel tért haza Németországból a világhírű desszertséf
  • 79 éve születtek a felvidéki magyarság sorsát megpecsételő Beneš-dekrétumok 79 éve születtek a felvidéki magyarság sorsát megpecsételő Beneš-dekrétumok

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr187911290

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard