A világ egyik legrangosabb gasztronómiai megmérettetéséről, a németországi Stuttgart városában megrendezett 26. szakácsolimpiáról, Jakabfi Dávid és csapata bronzéremmel érkezett haza.

Az anyanyelv használatának tiltása, állampolgári jogoktól való megfosztás, vagyonelkobzás, kényszermunka és kitelepítés – ezzel kellett szembenéznie a felvidéki magyarságnak 1945 után.

Az Eduard Beneš nevével fémjelzett elnöki rendeletek magyarok százezreinek életét lehetetlenítették el, több tízezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és rengetegen vesztették életüket kényszermunka-táborokban vagy menekülés közben. A felvidéki magyarság kitelepítése a magyar történelem máig kibeszéletlen, sötét fejezeteihez tartozik – a nemrég megjelent Baska magyarul beszél című könyv és az azonos című történelmi dokumentumfilm a témát Baska József képzőművész és családja személyes tragédiáján keresztül mutatja be.

„A következő a magyarok kérdése. Sok emberünk azt mondja, hogy őket is el kell pusztítani. Én személyesen nem vagyok ilyen radikális. Egy nagyhatalom mondhat ilyet, de mi semmi ilyet nem tudunk végrehajtani" – mondta Eduard Beneš, a londoni emigráns kormány vezetője, későbbi csehszlovák elnök Molotov szovjet külügyminiszternek 1943 februárjában.

Az elnöki rendeleteiről, vagyis „dekrétumairól" elhíresült Beneš a magyarokkal kapcsolatban rendkívül radikálisan gondolkodott, és az újonnan létrejött Csehszlovákia régi-új elnökeként mindent megtett az ország etnikai homogenitásáért. A Beneš-dekrétumok a háborúban vesztes oldalon álló németek és magyarok kollektív bűnösségét mondták ki. A győztes Csehszlovákia vezetőjeként Beneš nemcsak az angolszász nagyhatalmak, de Sztálin támogatását is magáénak tudhatta. A generalisszimusznak a történeti hagyomány az események tükrében jogosan tulajdonítja az alábbi kijelentést: „a magyarkérdés vagonkérdés".

A kollektív bűnösség logikája értelmében a Szudéta-vidékről kitelepített németek helyére és más területekre mintegy 40 ezer magyart hurcoltak be: őket fűtetlen marhavagonokba zsúfolták, és a kényszermunka helyszínét jelentő településeken embertelen módon, szinte rabszolgaként bántak velük.

A Felvidék teljes reszlovakizációja érdekében azokat a magyarokat, akik nem vallották szlováknak magukat, megfosztották az állampolgárságuktól. A döntés következményeképpen a magyarok nem vállalhattak állami tisztséget, nem voltak jogosultak a nyugdíjra és más támogatásokra sem, ugyanakkor a közéletben és a hivatalokban is megtiltották a magyar nyelv használatát. A vagyonelkobzástól, kitelepítéstől és állampolgári jogaik elvesztésétől félve mintegy 423 ezer magyar folyamodott a szlovák állampolgárságért, közülük mintegy 327 ezer embert szlovákká is nyilvánítottak.

A kitelepítés, a jogfosztottság és az erőltetett szlovakizáció elől sokan Magyarországra menekültek – így tett 1947 januárjában a rozsnyói Baska család is. Baska György földműves, felesége, Mária, valamint gyermekeik – József, Valéria, Magdolna és a kis György – 1947 januárjában a Szudéta-vidéki kitelepítés utolsó hulláma elől menekülve szekérháton szöktek át a zöldhatáron.

A legidősebb Baska-gyermek, az akkor 12 éves Baska József életének alapélményévé vált a menekülés, amelyet festőművészként a szekér visszatérő motívumaként épített be alkotói világába. Gyermekkori élményeit és az elűzetés traumáját Baska József naplóbejegyzéseiben is rögzítette, amely 1993. augusztus 25. és szeptember 7. között folytatásokban jelent meg az Új Magyarország című lapban.

A magyar és a csehszlovák állam között létrejött lakosságcsere-egyezményt – amelynek értelmében annyi magyarnak kellett volna elhagynia Szlovákiát, mint ahány magyarországi szlovák önként a Felvidékre költözik – már 1946 februárjában megkötötték, a magyar kormány azonban az időhúzásra törekedett. A felvidéki magyarok Szudéta-vidékre hurcolása azonban megtette a hatását, így Magyarország végül beleegyezett a lakosságcserébe.

Az első, felvidéki magyarokkal teli tehervagon 1947. április 12-én, az utolsó vonat 1947. június 5-én indult útnak. Az intézkedések hatására mintegy 76 ezer magyart telepítettek át Magyarországra, míg Csehszlovákiába kb. 60 ezer szlovák költözött. A kitelepített családok nemcsak vagyonukat, otthonukat, rokonaikat és barátaikat veszítették el, de a lakosságcserével megbolygatott településeket szinte mindenütt évtizedeken át erős belső feszültségek jellemezték. A kitelepítés traumája generációkon át éreztette hatását.

„Az édesapámmal történt feloldhatatlan és visszavonhatatlan igazságtalanság rányomta bélyegét az életművére, és absztrakt alkotásaiban tetten érhetőek a menekülés fontos motívumai: a szekér, a mozgás, az út. Az ő üzenete bennem is elemien zsigeri indulatokat generált, amelyeket vissza kellett fejtenem" – mondta Baska József lánya, Baska Barbara, a Baska magyarul beszél című film rendezője.

A Baska magyarul beszél című könyv, valamint a történelmi dokumentumfilm a magyarságuk miatt ártatlanul meghurcolt emberek tízezreinek állít emléket. A kisregény 2023 novemberében jelent meg, az azonos című történelmi dokumentumfilmet 2024 januárjában, a Dunán láthatja majd a nagyközönség.  

Bolíviában egy, Chilében két helyszínen mutatják be Mandúr László Revelaciones című fotókiállítását, amelynek 31 képén a művész a magány és az elvágyódás témáját dolgozza fel.

A Tbiliszi Nemzetközi Színházi Fesztivál idén először egy magyar előadást is meghívott programjába. Láng Annamária és a Mezítlábas Zenészek Kvintettje Piazzolla Nagyvárosok Máriája című produkcióját szeptember 29-én láthatja a közönség.

94 ezer pályamű közül magyar képet is beválasztottak a legjobbak közé a CEWE pályázatán. Kirilla Teréz egy Balaton felé tartó vonatúton készítette a fotót.

A Recirquel Újcirkusz Társulat a Cultura Nova fesztivál kiemelt előadójaként aratott hatalmas sikert nemzetközi publikum előtt a múlt hét végén A Meztelen Bohóc című előadással.

Muck Éva nyerte a Queens of Strings elnevezésű amerikai versenyt, ahol a világ legjobb basszusgitárosnőjét keresték.

Egyetlen magyar fellépőként kapott meghívást a Feledi János által vezetett Feledi Project Breathing Together című koreográfiája a 15. Dumbo Dance Festivalra.

Nagy sikert aratott a kritikusok körében Johann Sebastian Bach Goldberg-variációk című műve Schiff András előadásában a londoni Royal Albert Hallban, a BBC Proms koncertsorozatában.

Tizenegy magyar egyetem jutott be a legjobb 2 ezer közé a University Ranking by Academic Performance legfrissebb egyetemi rangsorában.

A Budapest Airport és a Rotary Club Budapest Center közreműködésében itthon is megvalósult az a külföldön már sikerrel elindított Play me nevű kezdeményezés, amelyben egy utasforgalmi területre kiállított zongorán bárki játszhat, aki éppen arra jár.

Harmadszor is megkapta Pátkai Rozina a független előadókat értékelő rangos amerikai elismerést, az Independent Music Awardsot (IMA). A magyar énekesnő ezúttal a latin dal kategóriában nyert Ai, Nao (Jaj, nem) című dalával.