Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
86 éve hunyt el Jászai Mari

86 éve hunyt el Jászai Mari

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 10. 05.
A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

A Nagyvárosi bujdosó emléke – 71 éve született Kissferi
2025-06-29 16:21:51

Kiss Ferenc zeneszerzőként, énekmondóként és népzenegyűjtőként egész életében a hagyományt szolgálta

további bejegyzések a szerzőtől »

Első szerepénél megnémult a színpadon, később azonban a Nemzeti Színház tagjaként olyan nők bőrébe bújt, mint Antigoné, Lady Macbeth és Gertrudis. A legendás színésznő 1926. október 5-én hunyt el.

„A színpadon az apám vagyok, az életben az anyám” – vallotta egyszer Jászai Mari. De kik ezek a szülők, akikkel életének színtereit azonosítja a színésznő? Apja, Krippel József jóképű, egyenes tartású férfi, ügyes kezű, munkaszerető mesterember, az Esterházy birtok uradalmi ácsa. Édesanyja, Keszey Julianna nemesi származású, nagyra törő, férfilelkű kevély teremtés, aki faluszerte híres volt szépségéről. Eredeti nevét a színésznő annyira nem szerette, hogy még a születési anyakönyvi kivonatból is kiégette a Krippelt (a német szó jelentése beteg, kissé lesajnáló értelemben).

Mari még öt éves sem volt, amikor árvaságra jutott. Édesanyja halála után ínséges gyermekkor várt rá. Tízéves korában Győrött pesztonkának állt, Bécsben és Pesten szolgáló volt, majd markotányosnő lett a königgrätzi csatatéren. 1866-ban, tizenhat évesen Hubay Gusztáv társulata után szökött Székesfehérvárra, és statisztálni kezdett. 1867-ben már Budán játszott, 1869-ben a kolozsvári színházhoz szegődött. Kolozsváron nagyon sok szerepet kapott, a közönség is gyorsan megkedvelte, a kritika pedig elismerően szólt róla.

Három évadot töltött itt, amikor nagyon nagy megtiszteltetés érte: a fővárosi Nemzeti Színházhoz hívták Jókainé Laborfalvi Róza helyére. Így lett 1872-től a Nemzeti Színház tagja, és játszotta el pályája során a legnagyobb tragédiák női főszerepeit. Legemlékezetesebb szerepei: az Antigoné, Médeia, Élektra, Cleopátra, Lady Macbeth, Phaedra, Stuart Mária, Erzsébet, Margit királyné, Gertrudis, Mirigy. Szerepei közt színháztörténetileg a legjelentősebb mégis, hogy Az ember tragédiája első színre vitelében ő játszotta Évát.

Jászai Gertrudis királynéként a Bánk bánban

Színészi teljesítménye mellett tehetséges íróként is számon tartják. Naplót írt, amely színháztörténeti szempontból is értékes alkotás. Könyvek egész sorában, hírlapi cikkekben, naplójában vallott nagy szerelméről, a színészetről. Sokszor a lángoló szenvedély hangja szól a soraiból: „Szép és fölséges színészet, amely megengeded nekünk, hogy mindig a széppel foglalkozzunk, hogy a remekműveket a mi ajkunk közvetítse és a nagy költők prometheusi lángjánál melegedjünk és fényeskedjünk – én hódolattal, alázattal, hálával szeretlek és büszke vagyok a színész névre!”

1913-ban lebontották a Nemzeti Színházat, a társulat a népszínházba költözött. Jászai nagyon fájlalta az elhamarkodott döntést, és hogy a számára oly fontos Nemzetivel biztosan ne szakadjon meg egy életre (és halálra) szóló kapcsolata, a színház egyik márvány oszlopából faragtatta saját síremlékét, tégláiból pedig a sírboltját.


Az első világháborúban fellépett a sebesültek előtt a kórházakban, valamint többször kis csomagot állított össze saját költségén, s ezeket elküldte a katonáknak. Az 1910-es évek második felétől egyre kevesebb darabban lépett fel, inkább verseket szavalt. 1926-ban egészsége megromlott, sokat betegeskedett. Utoljára Stuart Mária Erzsébet királynéját játszotta 1926. január 6-án. Még ugyanabban az évben, 1926. október 5-én, Budapesten elhunyt a magyar színháztörténet kiemelkedő nőalakja.

Digitális tárlat mutatja be Jászai Mari életét és legkiemelkedőbb színház-, és filmművészeti szerepeit. A honlap a Magyar Nemzeti Digitális Archívum rendezvénysorozatának első digitális kiállításaként jött létre tavaly télen. Az oldalon a részletes életrajz mellett rengeteg fényképet, rajzot, és A tolonc című filmet is láthatjuk, mely Jászai Mari egyetlen, a később világhírűvé vált Kertész Mihálynak pedig legkorábbi fennmaradt filmje.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Színház Nemzeti Színház Évforduló Jászai Mari-díj Színészek

Ajánlott bejegyzések:

  • Visszatért a BETEKINTŐ a Thália Színházba Visszatért a BETEKINTŐ a Thália Színházba
  • Átadták a Színikritikusok díját Átadták a Színikritikusok díját
  • Nagypolgári svindlik Nagypolgári svindlik
  • Idén is lesz Örkény Kert! Idén is lesz Örkény Kert!
  • Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében Színház, zene, természet: összművészeti ünnep a Dunakanyar szívében

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr217911390

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard