Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Máig tarthat az óriásmeteorit hatása?

Máig tarthat az óriásmeteorit hatása?

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 10. 08.
Trapesített Nemzeti dal, agresszív sofőr, és biokertészkedés a Bëlga új lemezén
2025-05-16 15:00:00

Mindenféle felvezetés nélkül, tegnap megjelent a Bëlga új nagylemeze Egyre gondolunk címmel. A dalok az

Május 19-én nyitja meg kapuit a Gustav Klimt: The Immersive Experience interaktív kiállítás
2025-05-16 08:55:49

A produkció a legmodernebb technika segítségével vezeti be a látogatókat Klimt csodálatos világába, amely

Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez
2025-05-14 10:56:32

Még egy teaser készült az Oscar-, Golden Globe-, Bafta-díjas és cannes-i nagydíjas Saul fiát és a

Gyergyói népzene a Hagyományok Háza Szabadegyetemén
2025-05-13 18:00:00

A Gyergyói népzene - három generációs örökségvédelmi program megálmodói, értékmentő munkájukat, annak

további bejegyzések a szerzőtől »

Egy új tanulmány szerint a körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt a Csendes-óceán déli medencéjébe csapódott Eltanin óriásmeteorit nem csak egy megacunamit okozott, a katasztrófa a jelenlegi hosszú jégkorszak kezdetét is jelentette.

Mivel az Eltanin meteorit - melynek átmérője akár 2 kilométer is lehetett - 2,5 millió évvel ezelőtt a Csendes-óceán déli medencéjének mély vizébe csapódott, ezért egy ausztrál kutatócsoport szerint az eseménnyel foglalkozó eddigi kutatások többsége nem megfelelően becsülte fel a katasztrófa parti területekre gyakorolt közvetlen romboló, illetve a bolygó klimatikus rendszerére kifejtett globális destabilizáló hatását. A csoport vezetője, James Goff (University of New South Wales, Australia-Pacific Tsunami Research Centre and Natural Hazards Research Laboratory) szerint a Föld történetében ez az egyetlen ismert becsapódási esemény, ami mély vízbe történt, de a viszonylag szembetűnő és tanulmányozható kráter hiányában kevesebb figyelmet kapott, mintha a test szárazföldbe ütközött volna.

Fotó: hirek.csillagaszat.hu

A szárazföldi becsapódások energiája legnagyobb részben lokálisan abszorbeálódott, a chilei partok és az Antarktisz között lezuhant kisebb hegynyi meteorité azonban a becsapódási pont közelében akár több száz méter magas hullámokat is indukálhatott. Néhány modell azt sugallja, hogy ez a megacunami szinte elképzelhetetlenül nagy lehetett, végigsöpört az óceánon és mélyen behatolt a kontinensekre. Emellett volt még egy hatása is: óriási mennyiségű vízpárát, ként és port lökött a légkörbe, egészen a sztratoszféráig. A cunami által okozott közvetlen pusztítás hatása csak rövid távú volt, a magaslégkörbe került rengeteg anyag viszont elég lehetett ahhoz, hogy hosszabb időre elhomályosítsa a Napot, csökkentve ezzel a besugárzást és a felszíni hőmérsékletet. A Föld akkoriban éppen a fokozatos lehűlés fázisában volt, a katasztrófa ezt a folyamatot gyorsíthatta fel, egy jégkorszak beköszöntét eredményezve.

Goff és munkatársai szerint a geológusok és a klimatológusok a Chilében, az Antarktiszon, Ausztráliában és egyéb helyeken található, általában a negyedidőszak kezdetének jeleként értékelt geológiai rétegeket a klímaváltozással magyarázzák, míg az általuk sugallt alternatív magyarázat a megacunami hatásának tulajdonítja ezt a rétegződési szakaszt. Mike Archer szerint nem kétséges, hogy bolygónk a pliocén kor közepe és vége felé már a lehűlés szakaszában volt, ők mindössze azt gondolják, hogy az Eltanin-becsapódás felgyorsította ezt az egyébként lassú folyamatot, és Földünket "pillanatszerűen" az utolsó 2,5 millió évet jellemző jégkorszaki állapotba sodorta, felgyorsítva egyúttal fajunk fejlődését is. Eszerint a pliocén és pleisztocén korokat elválasztó Eltanin hatásában sokkal jelentősebb lehetett, mint a nem repülő dinoszauruszokat 65 millió évvel ezelőtt kipusztító becsapódás. A szerzők végül arra ösztönzik a többi kutatót, hogy vizsgálják meg újra alaposan a geológiai rétegződés konvencionális interpretációit, hogy vajon az adott rétegek nem tekinthetők-e inkább egy meteor által kiváltott megacunami eredményének.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Csillagászat Űrkutatás Világvége Katasztrófa Óceán Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Csillagok háborúja égen és földön Csillagok háborúja égen és földön
  • Tahiti táncok a Duna-parton Tahiti táncok a Duna-parton

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr277911466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard