Ausztráliában található az a vidék, amelyet gigantikus gránitgolyók, köztük egyensúlyozó sziklák is uralnak – a köznyelvben csak „Az ördög üveggolyóiként” híresültek el.
Az ausztrál őslakosok szerint ezek a sziklák mitikus szivárványkígyó megkövesedett tojásai. A bennszülöttek egyszerűen „Karlu Karlunak” („kerek sziklák”) hívják azt a vidéket, amelyet szent helyként tisztelnek évezredek óta. A Karlu Karlu még mindig az ő tulajdonukban áll – folytatva a számos generáción átívelő tradíciót, vigyáznak az ördög üveggolyóira, amelyek számukra szakrális jelentőséggel bírnak.
A helyszín nem csupán a területet uraló Alyawarre törzsnek, hanem a Kayteye, Warumunga és Warlpiri törzseknek is szent. Hiedelmeik szerint a sziklák úgy alakultak ki, hogy Arrange, az Ördögember a környéken sétált, közben egyfajta hajszálövet készített (ez egyfajta tradicionális díszítőelem, amelyet csak a férfiak hordhatnak). A munka közben néha elejtett egy-egy hajcsomót, amelyekből aztán az ördög üveggolyói kialakultak. Egy másik monda szerint a sziklák tulajdonképpen a mitikus szivárványkígyó (amely rengeteg őslakos mitológiában megjelenik) megkövült tojásai.
Egy biztos: mindegyik keletkezéstörténet hatalmas mágikus erőt tulajdonít a szikláknak, amelyeket éppen ezért védelmezni kell, hiszen ha valaki kárt tesz bennük, az beláthatatlan következményekkel járhat. A környékről még a turistáknak is tilos köveket hazavinni. Eddig csupán egy feljegyzett eset volt, amikor egy golyót elmozdítottak a helyéről: 1953-ban John Flynn sírjára került az ominózus szikla, aki egy sürgősségi orvosi központot alapított a közelben. Ez hatalmas ellentüntetéseket váltott ki az őslakosokból, a követ pedig hamarosan vissza kellett szállítani eredeti helyére.
Ezek a tojások nem csak az őslakos mítoszok tekintetében fontosak, hanem geológiailag is érdekesek: számos gömb precízen egymáson egyensúlyozva áll – az ilyen sziklákat egyensúlyozó köveknek nevezzük (balancing rocks). Méretük az akár hat méteres átmérőjűtől a kicsit kisebb, mint harminc centis átmérőjűig változhat.
Kialakulásuk során az olvadt kőzet lassan lehűlt, és a homokkő réteg alatt szilárddá vált. A keményedő gránitban vízszintes és függőleges törések jelentek meg, így az négyszögletes sziklákká vált – ezeken a repedéseken szivárgott be a víz az évezredek alatt, és alakította ki a jelenlegi, kör alakú golyókat.
Az ördög üveggolyói véletlenszerűen elszórva helyezkednek el a széles völgyben, amelynek területén található a 2009 óta működő „Ördög Üveggolyói Védelmi Rezervátum” (Devils Marbles Conservation Reserve). Azért volt fontos, hogy a helyszínt rezervátummá nevezzék ki, mert az ausztrál őslakosok számos legendája, tradíciója kapcsolódik a híres sziklákhoz.
A tojások olyan egyedülálló környezetet és élőhelyet biztosítanak az állatok és növények számára, hogy sok védett, máshol alig fellelhető faj él vígan a kövek között: így például a rezervátum ad otthont a rendkívül ritka sziklafügének és számos varánuszfajnak is.
Az ördög üveggolyói napnyugtakor a legszebbek: ilyenkor a nap vörös színbe burkolja az amúgy is narancsszínű gránitköveket. Ekkor a legjobb a fény a fotózáshoz is.
Forrás: Explorer World
