A becsültnél jóval magasabb áron, 70 millió forintért kelt el Ferenczy Károly egy képe a Világ Judit Galéria pénteki nagyszabású árverésén. Az alkotásra nemrég bukkantak rá a művész eltűtnek hitt munkái után kutatva.
A második legdrágább tétel Vaszary János Ősz című színpompás olajképe lett 1938-ból. A művész kései korszakának egyik sokat reprodukált, jól dokumentált alkotása 24 millió forintról 32 millióra emelkedett. Tihanyi Lajos korai avantgárd festménye, a Cézanne-i hatást mutató Csendélet zöld palackkal 20 millióról „szárnyalt” 30 millióig.
A kikiáltási ár több mint kétszeresét, 18 millió forintot adták Rippl-Rónai József A nagymama köszöntése (Az alvó nagyanyó) című munkájáért. A mű a festő fiatalkori, 1890-ben készült alkotása. Azok közül a többnyire rejtőzködő szalonképek közül való, amelyeket Rippl-Rónai Párizsban, Munkácsy tanítványaként festett. A Franciaországból hazakerült enteriőrkép kikiáltási ára 7,5 millió, becsértéke 10 és 15 millió forint volt. A további két Rippl-Rónai-tétel – a Zorka piros barettsapkában című pasztell és egy krétarajz Lazarine-ről – nem kelt el. A 4,5 millió forintos kikiáltási árról 11 millió forintig jutott Schönberger Armand 1920-ban készült kubista térszemléletű olajképe, a Nagyváros.
Egy borongós Mednyánszky László-tájkép ára 4-ről 6 millió forintig emelkedett, hasonló áron – 6,5 millió forintért – talált gazdára a festő Alkonyi erdő című munkája. Egy olajjal fára festett téli tájképe 2,6 millióért kelt el. Egy ismert Ziffer Sándor-olajképet, A Pénzverde épülete Nagybányán címűt 4 milliós kezdés után 6,5 millió forintért adták el. Czene Béla női aktja, az Éva a 300 ezres kikiáltási árnál éppen egymillió forinttal ért többet egy vevőnek. A Meseváros című Bornemisza László-munka pedig 480 ezer forintról jutott 2,4 millióig.