Trebla, a bárány, a Szörnyleány és Arany Lille szórakoztatják a gyerekeket az Apró Színház előadásain, melyeket a Bethlen Téri Színházban láthatunk október végétől.
Az ősz beköszöntével elérkezett az ideje, hogy zárthelyi programok után nézzünk. Újra megtelnek a mozik és színházak nézőterei, amelyek nem csak a felnőtteknek ígérnek kikapcsolódást, hanem a kicsiknek is. Az Apró Színház 2007-ben alakult, a csapatot színészek, drámapedagógusok, pedagógusok valamint képzőművészek alkotják. A színházban nem csak előadásokat láthatunk, hanem számos foglalkozást tartanak gyerekeknek.A 2012/2013-as évadban három előadással készülnek, melyek a Bethlen Téri Színházban lesznek láthatók:
Trebla, a bárány
Zenés mesejáték
„Hegyen, völgyön, dombon át egy hűs patak csordogált. A patak partján élt három testvér: Ada, Sári és Noémi. Se anyjuk, se apjuk nem volt, de még házuk sem, ahol alhattak volna, csak egy birkájuk.“
Hogy milyen viszontagságos út vezet a három lánynak és a birkának a boldogság felé azt megtudhatod az Apró Színház meséjéből.Az előadás két cigány mesét dolgoz fel amelyben a szereplők az ördöggel küzdenek meg. A cigány kultúra táncos és zenei világa színesíti a mesét. A mese három testvérről szól, akiknek van egy birkájuk és addig amíg az ördög meg nem érkezik békés életükbe, nem is sejtik, hogy milyen titkot őriznek ők valójában.
A gyermekek az előadás alatt megfigyelhetik, hogy a főhős a gonosszal való küzdelem alatt a milyen akadályokba ütközhet és hogyan küzdi le azokat.
Az előadást beválogatták a 2009-es Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle programjába, valamint a XIX. ifj. Horváth Mihály Nemzetközi Színjátszó Fesztiválon a legjobb előadásért járó díjat nyerte el.
Mocsármese
A Szörnyleány szerelme jávai népmese és Weörös Sándor szanszkrit versfordításai alapján
A színdarab a kedvesen furcsa mocsárlények, a Dindinnák, és az ember találkozásának történetén keresztül, az értelmetlen előítéletekről, megértésről, bátorságról, barátságról, családról mesél a gyermekeknek.
Az előadás egy mocsárban játszódik, ahol egy sárkunyhóban elszigetelten élnek a Dindinnák, egy mocsárlény család. A családfő a mocsárszellem ősi jóslattól tartván tiltja az emberekkel való érintkezést.
Ám a legkisebb fiúcska egy játék közben átlépi a tiltott sást, ahol találkozik az ember lányával Sumitával. Szép lassan megismerik egymást és összebarátkoznak. Az előadás végén bebizonyosodik, hogy a szeretet, a barátság és a bizalom, a pusztuló mocsarat is megmenti és a dühös, bizalmatlan Dindó papát, a mocsár-családfő lelkét is megpuhítja.
A színpadi látvány, az előadásban alkalmazott mozgásnyelv, indiai zene és tánc, a gyerekeket az esőerdők és mocsarak növényei és állatai világába kalauzolja. Az előadás sajátos formanyelvében keveredik a humor és a költészet. Az egyszerű, követhető történet, a színészi játékban alkalmazott gesztus- és mozgásnyelv, tánc, élőzene könnyen érthetővé, átélhetővé, élvezhetővé teszi a gyermekek számára az előadást.
Az előadást beválogatták a 2011-es Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemle programjába.
Arany Lille
Lappföldi (számi) mese
A történet két testvérről szól, akiknek húgukat elrabolta a holdban élő télboszorkány.
A fivéreknek el kell jutniuk a holdra, hogy kiszabadítsák testvérüket. Kalandjaik során különféle varázslatos lényekkel kell felvenniük a harcot. Az úton a számi mondavilág óriásaival, szirénjeivel, öregasszonyaival, valamint „sztállókkal, gufitárokkal, gidegesekkel” találkoznak.
A társulat az előadás alapjául egy Lappföldről származó számi népmesét választott. Főhőseik karakterét a számi mese és mondavilágban található hősök tanulmányozásával építették fel.
Az előadás formanyelve a tánc, zene , ritmus és tárgy animációja. Az előadásban élőzene van - a felcsendülő dalok , eredeti számi nyelven íródott zenék, költemények. A ritmusokat, ütőhangszereken játszott dramatikus zenei betéteket, Mogyoró Kornél ütőhangszeres komponálta.
Az előadás másik karakteres eleme a tárgy animáció és a bábtechnikák használata, amelyben Veres András volt segítségükre. A mese látványvilágát a lappföldi végtelenség inspirálja. A szereplők lehetetlen vállalkozását (miszerint a holdba kell eljutniuk) egy igen intenzív, egész színpadot megmozgató díszletelem adja: egy hatalmas libikóka, amelynek fel-le történő mozgása, átbillenése adja a feljutás lehetetlenségének hangulatát.
A kazincbarcikai XXI. ifj. Horváth Mihály Nemzetközi Színjátszó Fesztivál fődíjas előadása. Legjobb férfi színészi alakítás és legjobb látvány díja.
További részletek az előadásokról ITT