A Jászai Mari-díjas színművészt, a Vígszínház tagját szerdára virradó éjjel, 66 éves korában érte a halál - olvasható a színház honlapján. Az intézmény Vallai Pétert saját halottjának tekinti.
A színművész temetéséről később intézkednek. "Emlékezetes alakításait, tehetségét, ember- és életszeretetét, műveltségét örökre szívünkben őrizzük. Fanyar humora, különleges intellektusa és brilliáns játéka mindannyiunknak hiányozni fog" - írta a Vígszínház.
Vendégművészként játszott az Egyetemi Színpad, a veszprémi Petőfi Színház, a kecskeméti Katona József Színház, a debreceni Csokonai Színház, az egri Gárdonyi Géza Színház, a Budapesti Kamaraszínház, a Merlin Színház, az RS9 Színház, az Éjszakai Színház, a szolnoki Szigligeti Színház és a Magyar Színház produkcióiban.
Sokféle szerepben nyújtott hiteles alakítást, kiváló versmondó volt, számos sikeres önálló est fűződött a nevéhez. Vallai Péter klasszikus és kortárs költők, írók műveiből készült előadóestjei legendásak voltak: önálló estet készített többek között Petri György verseiből és Esterházy Péter írásai nyomán is Spionjáték címmel. T.S. Eliot ihlette Ti.Esz.I., avagy a háromnapos vízi hulla csodálatos élete című estjét.
Főbb színpadi szerepei között volt Biberach (Katona: Bánk bán), Színész (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Ceasar Rupf (Dürrenmatt: A nagy Romulus), Ficsúr (Molnár: Liliom), Dr. Szilágyi (Békés: Pincejáték). Mintegy húsz filmben és tévéjátékban szerepelt. Filmjei között a Hatásvadászok (1982), a Valaki figyel (1984), a Szerelem első vérig (1985), Az új földesúr (1988), a Jolán és a férfiak (1988), a Nem érsz a halálodig (1990), A távollét hercege (1990), a Területrendezés (1991), az Anna filmje (1992), a Bűvös vadász (1994), a Casting minden (2007) is megtalálható.
Számos hangoskönyvet készített. Művészetének elismeréseként 1981-ben Jászai Mari-díjat vehetett át, 1989-ben és 2006-ban pedig a Vígszínház Ajtay Andor-emlékdíját kapta meg.
Forrás: MTI