A neves költö, műfordító 1887-ben a mai napon született Brassóban. Legelső verseit 1918 tavaszán jelentette meg, ezután aktívan publikált, az irodalom és a közélet befolyásos személyévé vált.

Áprily Lajos költő, műfordító Jékely János Lajos néven született 1887. november 14-én Brassóban. Tizenkét éves korában, 1899-ben családjával Kolozsvárra került.  1909-ben a kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerez magyar-német szakos képesítést.  Nagyenyeden lesz tanár: előbb a Bethlen Kollégium tanítóképzőjében. 1911-ben feleségül vette Schéfer Idát.

Verseit Áprily Lajos néven először 1918 tavaszán Szentimrei Jenő közölte az Új Erdélyben, majd az Erdélyi Szemle, Napkelet, Zord Idő, Pásztortűz adott helyet írásainak. Ugyanakkor az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kisfaludy Társaság mellett a Kemény Zsigmond Társaság is tagjává választotta.

Első költői sikerei után 1923-ban Dijonba ment, ahol a francia nyelv tanításához is diplomát szerzett. 1924-ben elfogadta Kuncz Aladár meghívását, s együtt szerkesztették a kolozsvári Ellenzék irodalmi mellékletét. 1926-ban családostul Kolozsvárra költözött, s a református kollégiumban tanította a magyar és német irodalmat. Ugyanebben az évben részt vett az erdélyi magyar írók első marosvécsi találkozóján, s az itt összegyűltek megbízásából az 1928-ban induló Erdélyi Helikon szerkesztője lett. 1929 őszén Budapestre költözött.

Első verskötete, a Falusi elégia (Kolozsvár, 1921), harmincnégy éves korában a Minerva kiadásában jelent meg. Folyamatos publikációi mellett rengeteget fordított olyan neves alkotóktól, mint Puskin, Turgenyev, Lermontov, Nyekraszov és Gogol, Ibsen, Schiller vagy Eminescu. Nyolcvanadik születésnapja előtt, 1967. augusztus 6-án halt meg a hárshegyi szanatóriumban.



Forrás: Wikipedia