Egy-egy grandiózus filmet nézve gyakran elvágyódunk a forgatási helyszínekre, legyenek azok földünk messzi, eldugott szegletei, fiktív világok, múltbeli vagy a jövőt vizualizáló tájak.

Azt azonban ritkán tudjuk, hogy ezek a vágyott helyek gyakrabban származnak a valóságból, mint azt gondolnánk, sőt esetenként a legapróbb változtatás nélkül válnak kedvenc történeteink díszleteivé, bár nem mindig önmagukat mutatják a vásznon. Vitatott, hogy ez az „álcázott” megjelenés pozitív vagy negatív jelleget kölcsönöz az országoknak, de tény, hogy a kasszasikerek sok esetben az ismeretlenség homályából hozzák felszínre vagy teszik újra népszerűvé az egyes tájak természeti kincseit.

Csillagok háborúja


George Lucas több évtizedet és emberöltőt magába foglaló történetéről mindannyian tudjuk, hogy „réges-régen egy messzi-messzi galaxisban” játszódik. Ahhoz azonban, hogy az egész bolygókat és világokat megjelenítő sci-fi helyszíneit meglátogassuk, sem időgépre, sem pedig űrhajóra nincs szükségünk. Ehelyett elég néhány repülőjegy, és már járhatjuk is be az egyes részek nagyszabású díszleteit, amelyek nem csupán néhány papírfalból és hatalmas reflektorokból állnak, mint oly sok hollywoodi produkció esetén, hanem valóban léteznek. A legkézenfekvőbb példa a Tatuin, Darth Vader gyermekkorának sivatag-bolygója, amelyet a kaliforniai Death Valley Nemzeti Park, illetve Tunézia egy Matmáta nevű berber települése – egészen pontosan a Sidi Driss Hotel – keltett életre. A Star Wars hotelnek is becézett szálloda a forgatások végezte után is sértetlenül megtartotta jellegzetességeit, így a rajongók akár ebédelhetnek is a jelenetek helyszínén.


Akik viszont a gazdagabb vegetációjú vidékeket részesítik előnyben, azoknak jó hír, hogy a Naboo bolygó több helyszínét Angliában, a Watfordhoz közeli Whippendell Woods erdőben, illetve Amidala hercegnő palotáját Olaszországban, a Casertai királyi várban vették fel. Emellett talán a legegyedibb forgatási helyszín Finca Bellavista, Costa Rica dzsungelének lombház közössége volt, amely az apró, mackószerű lények, az evokok lakhelyét keltette életre.


Karib-tenger kalózai

Bár a filmsorozat címéből egyértelműnek tűnik a forgatási helyszínt a Karib-tengerre helyezni, a térség épp elég kiterjedt ahhoz, hogy pontosabb behatárolást követeljen magának. Ez pedig jelen esetben a spanyol nyelvű Dominikai Köztársaság – annak is főként az észak-keleti partszakasza –, melynek a mozivásznon való megjelenés hozta meg a rég várt hírnevet.


A helyiek a film keltette érdeklődést kihasználva túrákat is szerveznek a szigeten, ahol bárki bejárhatja a történet legfontosabb jeleneteinek helyszíneit felfedezve Dominika különleges természeti adottságait. Aki pedig nem csak egyetlen szigetet magába foglaló utazásra vágyik, az meglátogathatja a film nem kevésbé látványos Puerto Ricó-i és Bahama-szigeteki hátterét is.

Gyűrűk ura


A híres forgatási helyszínek talán legismertebbje Új-Zéland, ahol a Gyűrűk ura trilógia jelentős hányadát kamerára vették, és ami – nem mellesleg – népszerűvé tette a távoli szigeteket. A forgatás 274 napja alatt több mint 150 külső helyszínen forgattak mind az Északi-, mint a Déli-szigeten, hogy megtalálják a történet világába leginkább beillő helyszíneket, így ez az első olyan nagyszabású film, amit egyszerre, egy államban vehettek fel. A stáb hosszú hónapokat töltött a világörökség részévé is avatott Tongariro Nemzeti Parkban, mivel a természeti környezet, a hegyek és a növényzet épp megfelelő volt, hogy életre hívja Középföldét.


A történet kiindulópontjául szolgáló Megyét Matamata városának dimbes-dombos vidéke jelenítette meg, amely olyan tökéletesnek bizonyult a hobbitok földbevájt kunyhóinak megépítéséhez, hogy a helyiek a forgatás befejezése után is megtartották őket. Az arra járókat még tábla is fogadja „Welcome to Hobbiton” felirattal. Queenstown városa szintén több filmbéli hely alapjául szolgált: a Kawarau folyónál vették fel például Argonath kapuit. Völgyzugolyt, illetve a Lothlórien erdő alapját pedig a Kaitoke Park és egy Glenorchy nevű település szolgáltatta.


Érdekesség, hogy Peter Jackson rendező milyen távoli díszletet választott, miközben Tolkient eredetileg szülőföldje, Anglia különböző régiói ihlették meg. Az író Középföldét Birminghamben, a Megyét Sarehole faluban, Mordort pedig az északnyugatra elterülő, „fekete vidéknek” nevezett iparvidékben látta meg.

Rettenthetetlen


Bár a hazája függetlenségéért harcoló William Wallace-t bemutató film alapvetően a skót szabadságharcot jeleníti meg, ez nem gátolta meg a film rendezőjeként is tevékenykedő Mel Gibsont, hogy a forgatások nagy részét Írországba helyezze. A Skót Felföld ugyan valódi pompájában jelenik meg a filmben, amelyet a Loch Leven tó és a Glencoe szurdok testesít meg, emellett a főszereplő falujának, Lanarknak a díszletét is igazi skót táj színezi; ezt az Egyesült Királyság legmagasabb hegycsúcsának, a Ben Nevisnek a lábánál, a Glen Nevis-völgyben vették fel.


A filmben megjelenő kastélyok azonban a smaragd sziget tulajdonát képezik: az angliai York városát a Trim kastély, a filmbeli Longshanks kastélyt pedig a Bective apátság jeleníti meg. Felbukkan még az írek Wicklow Mountains Nemzeti Parkja és Ballymore Eustace városa is, ahol a falkirki csatát játszották újra. A belső jelenetek nagy részét szintén Írországban vették kamerára, a Dublintól mintegy 30 mérföldre fekvő Adrmore filmstúdióban.



Forrás: Explorer World