Egy kutatócsoport szeretné kideríteni, 400 évvel ezelőtt mi okozta Tycho Brahe dán csillagász halálát. A geocentrikus világkép megalkotóját a feltételezések szerint meg is mérgezhették.
A dán nemes (1546-1601), aki egész életében a tudománnyal foglalkozott, 1601-ben egy prágai banketten lett rosszul. Képtelen volt a vizeletürítésre, és 11 nap alatt, iszonyú kínok között meghalt. A kortársak szerint hólyagprobléma vagy vesekő okozta a halálát, később azonban urémiára gyanakodtak. Utóbbi egyfajta vérmérgezés, amelyet a vese elégtelen működése miatt a vérben felhalmozódó fehérje-anyagcsere bomlástermékek idéznek elő. Mások szerint higanymérgezés ölte meg a tudóst - talán véletlenül, mivel egy párbaj során elvesztette orra egy részét, és számos protézissel próbálkozott. De az is meglehet, hogy szándékos mérgezés áldozata lett egy szerelmi pletyka miatt.A legmodernebb technikával felszerelt dán-cseh kutatócsoport hétfőn nyitotta meg sírját a prágai Tyn előtti Miasszonyunk-templomban. Négy napig vizsgálták a maradványokat a veseelégtelenség-teória megerősítéséhez vagy elvetéséhez."Valójában nem azért jöttünk, hogy megállapítsuk, gyilkosság történt-e, hanem lenyomozni... Tycho Brahe életét" - mondta Jens Vellev, a dániai Aarhus Egyetem professzora, a kutatócsoport vezetője.
Egy, a kilencvenes években elvégzett vizsgálat a mérgezéses elméletet erősítette, minthogy nagy koncentrációban találtak higanyt a csillagász szakállában. Peter Andersen dán történész akkor azt mondta, hogy a nemest, aki 1599-ben költözött Prágába, valószínűleg Eric Brahe, egy távoli unokatestvére mérgezte meg IV. Keresztély dán király megbízásából. Feltételezését Eric Brahe nemrégiben megtalált naplójára alapozta, amely szerint a király gyűlölte a szoknyapecér, bonviván tudóst, mivel az elcsábította a király anyját, Zsófiát.
A történész szerint Eric 1601-ben Prágába utazott, és rövid időn belül unokafivére bizalmába férkőzött. Októberben titokban higanyt öntött Brahe poharába, amitől a tudós meghalt. "A dánok szívéhez nagyon közel áll ez a történet" - jegyezte meg Stepan Filipec, a kriptát befogadó templom lelkipásztora.
A tudós Prágában tartózkodása idején a város virágzó szellemi központ volt. A bőkezű II. Rudolf császár a kor európai tudományos és művészeti elitjét vonzotta a cseh fővárosba. Az excentrikus uralkodó nagyra becsülte az Aranyorrú ember becenevű dán alkimista-csillagászt, aki felfedezett egy üstököst a Kassziopeia-csillagképben és megalkotta a - hibás - geo-heliocentrikus világképet, amely szerint a Nap és a Hold a Föld körül forog, az összes többi bolygó pedig a Nap körül.
Még ha be is bizonyosodik a mérgezés elmélete, akkor sem Eric Brahe lenne az egyetlen gyanúsított. A korabeli pletykák szerint az ez időben szintén Rudolf vendégszeretetét élvező német rivális, Johannes Kepler rendkívül féltékeny volt Brahe munkásságára, és rá akarta tenni a kezét a vetélytárs megfigyeléseire.
A történészek szerint azonban valószínűbb, hogy az egész Brahe hibája volt: kitette magát a veszélyes anyag hatásainak. "A történelemből tudjuk, hogy a higanyt számos betegség kezelésére is használták. Személy szerint én úgy vélem, hogy a fájdalmaira szedte, és olyan sokat vett be belőle, hogy belehalt" - fejtette ki Jaroslav Podliska, a prágai Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal régészeti csoportjának vezetője.
Martin Solc, a prágai Károly Egyetem matematikai és fizikai fakultásának szakembere a kilencvenes években mutatta ki a higanyt a maradványokban: ő azt gondolja, hogy talán a holttest konzerválására használt balzsamozó kenőcs tartalmazta a folyékony fémet.
A mostani vizsgálatok között szerepel többek között komputeres tomográfia, röntgenvizsgálat és más modern analízismódszerek. Eredmények a jövő év első felében várhatók.
Forrás: Hirado.hu