Az "isteninek" is nevezett részecske létét Peter Higgs jósolta meg 1964-ben, a brit fizikus úgy vélte, hogy a kérdéses anyag betölti az űrt a természet alapvető működését leíró standard modellben.
Az új elementáris részecske, amelynek felfedezését ez év júliusában jelentették be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) fizikusai, úgy viselkedik, mint az "isteni" részecskeként emlegetett Higgs-bozon, ám tulajdonságai kevésbé "egzotikusak", mint várták – hangzott el Kiotóban egy hadronfizikai szimpóziumon.A CERN fizikusai a nagy hadronütköztető (LHC) két kísérletében (ATLAS és CMS) nyert eredményeket ismertetve rámutattak, hogy nagy valószínűséggel arról a Higgs-bozonról van szó, amely a többi részecske tömegéért felelős. A tízmilliárd eurós költséggel megépített LHC elsődleges célja a Higgs-bozon felfedezése, amely nélkül a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő "részecsketörmelékből" nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok. Az "isteninek" is nevezett részecske létét Peter Higgs jósolta meg 1964-ben, a brit fizikus úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a "rést" a természet alapvető működését leíró standard modellben (SM).
A részecskét az 1980-as évektől keresik a tudósok, míg ez év júliusában a CERN fizikusai bejelentették, hogy nagy bizonyossággal felfedezték. "Korai még bárminemű végkövetkeztetéseket levonni, de a részecske egyre jobban emlékeztet a Higgs-bozonra" – hangsúlyozta Pauline Gagnon, az LHC Atlas-kísérletének fizikusa, aki részt vett az adatok elemzésében. Oliver Buchmüller, a CMS-kísérlet résztvevője szerint is egyre erősebb bizonyítékokkal rendelkeznek. A CERN fizikusai azonban abban is reménykedtek, hogy a Higgs-bozon felfedezése valamiféle bizonyítékot szolgáltat például a szuperszimmetria (SUSY) elméletére, a sötét energiára és sötét anyagra, csupa olyasmire, ami túlmegy a standard modellen, egyfajta "új fizikára" nyit kaput, ennek azonban egyelőre semmi jele. (A SUSY szerint minden ismert részecskének létezik egy úgynevezett szuperpartnere, ezek fontos összetevői lehetnek a világegyetem 25 százalékát kitöltő sötét anyagnak).
Az Európai Nukleáris Kutatási Intézet fizikusai azonban nem adják fel a reményt, hogy valami sokkal egzotikusabbra bukkannak. "Részletesen meg kell határoznunk az új részecske összes tulajdonságát, időbe telik, míg megértjük valódi természetét" – hangsúlyozta a szuperszimmetriával foglalkozó Oliver Buchmüller.
Forrás: Hirado.hu