1962. november 18-án halt meg Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus. 1922-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat nagyhatású atomelméletéért.
Niels Bohr 1885. október 7-én született Koppenhágában, apja nemzetközi hírű fiziológusprofesszor volt, anyja zsidó bankárcsaládból származott. Harald öccsével a fizikában és a futballban is kitűntek, öccse 1908-ban tagja volt az olimpián ezüstérmes dán labdarúgócsapatnak.
Cambridge-ben, Ernest Rutherford laboratóriumában kutatva kimutatta, hogy az angol kémikus és fizikus által kidolgozott naprendszerszerű atommodell labilis, mert a keringő elektronoknak bele kellene zuhanniuk az atommagba. A német Max Planck kvantumelméletét felhasználva a valóságot jobban megközelítő modellt fogalmazott meg, és a fény vonalas spektrumára is magyarázatot adott.
Elmélete szerint a középen elhelyezkedő atommag körül meghatározott energiaszinteket képviselő körpályákon keringenek az elektronok. A héj gerjesztésekor az elektron egy külsőbb, nagyobb energiájú pályára ugrik át, majd - mert ez az állapot instabilnak tekinthető - egy vagy több lépésben visszaugrik eredeti pályájára, kisugározva a gerjesztéskor felvett energiát. Ezzel magyarázható a vonalas színkép keletkezése. A Bohr-modell számos fizikai jelenséget megmagyarázott, miközben komoly hiányosságai voltak, és a hidrogénnél bonyolultabb atomokra már nem is lehetett kielégítően alkalmazni.
A 20-as években kidolgozta a komplementaritás elméletét, amellyel az új kvantummechanikát magyarázta. A hagyományos gondolkodás alapján az, hogy az elektron egyszerre részecske és hullám is, kizárja egymást. Bohr szerint azonban e minőségei inkább kiegészítik egymást, így a jelenségek vizsgálatánál bármikor áttérhetünk az egyik fajta leírásról a másikra. A kvantummechanika koppenhágai értelmezése szerint komplementer viszony áll fenn egy részecske helyzete és impulzusa között is, az egyik pontos ismerete kizárja a másik pontos ismeretét.
Adolf Hitler hatalomra jutása után a nemes lelkű, humánus Bohr mindent megtett, hogy veszélyeztetett zsidó kollégáinak menedéket nyújtson, de Dánia megszállása után félzsidó származása és náciellenes nézetei miatt ő is veszélybe került. 1943-ban a dán ellenállás halászhajón szöktette Svédországba, onnan Angliába, majd az amerikai Los Alamosba ment, ahol részt vett az atombomba kifejlesztését célzó kutatásokban. Szökése előtt két kollégájának az ő gondjaira bízott Nobel-díját feloldotta egy üveg savban, majd békeidőben kivonta az aranyat az oldatból, és újraöntette az érmeket. Saját díját már korábban a finn háború áldozatainak javára ajánlotta fel.
Bohr az atommagot folyadékcseppként írta le, ezzel sok magfizikai folyamat megértését segítette, és fontos szerepet játszott az atommaghasadás értelmezésében is. Ellenezte az atombomba bevetését, és annak híve volt, hogy az atomtitkot meg kell osztani a szövetségesekkel - ezzel olyannyira magára haragította Winston Churchill brit kormányfőt, hogy az komolyan fontolgatta letartóztatását. A háború után a nukleáris háború veszélye ellen küzdött, ő szervezte meg 1955-ben az atomerő békés hasznosítását célzó első genfi konferenciát.
1962. november 18-án halt meg. Fia, Aage 1975-ben fizikai Nobel-díjat kapott.
Forrás: Hirado.hu
