Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Ötven éve hunyt el Niels Bohr

Ötven éve hunyt el Niels Bohr

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2012. 11. 18.
A MÓRA KIADÓ programjai a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
2023-09-28 14:20:58

Játékos programokkal, könyvbemutatókkal, dedikálással és ajándékokkal várja a MÓRA KIADÓ a 28. Budapesti

Fuss MELLettünk!
2023-09-27 06:00:00

Közösségi futás országszerte három városban a mellrák elleni küzdelem jegyében! Idén harmadik

Szeptember utolsó hetében is izgalmas koncertekkel várja látogatóit a BMC
2023-09-26 06:00:00

MAO: Porgy & Bess | Bognár Szilvia Szextet | Kedves-Webern szerzői est | David Six–Tilo Weber–Ávéd János  

Parti Nagy Lajos tárlatvezetése a Mai Manó Házban
2023-09-25 06:00:00

Október 1-jén 15 órakor Parti Nagy Lajos tart záró tárlatvezetést Féner Tamás:    „...a mi történt

további bejegyzések a szerzőtől »

1962. november 18-án halt meg Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus. 1922-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat nagyhatású atomelméletéért.

Niels Bohr 1885. október 7-én született Koppenhágában, apja nemzetközi hírű fiziológusprofesszor volt, anyja zsidó bankárcsaládból származott. Harald öccsével a fizikában és a futballban is kitűntek, öccse 1908-ban tagja volt az olimpián ezüstérmes dán labdarúgócsapatnak.


Cambridge-ben, Ernest Rutherford laboratóriumában kutatva kimutatta, hogy az angol kémikus és fizikus által kidolgozott naprendszerszerű atommodell labilis, mert a keringő elektronoknak bele kellene zuhanniuk az atommagba. A német Max Planck kvantumelméletét felhasználva a valóságot jobban megközelítő modellt fogalmazott meg, és a fény vonalas spektrumára is magyarázatot adott.

Elmélete szerint a középen elhelyezkedő atommag körül meghatározott energiaszinteket képviselő körpályákon keringenek az elektronok. A héj gerjesztésekor az elektron egy külsőbb, nagyobb energiájú pályára ugrik át, majd - mert ez az állapot instabilnak tekinthető - egy vagy több lépésben visszaugrik eredeti pályájára, kisugározva a gerjesztéskor felvett energiát. Ezzel magyarázható a vonalas színkép keletkezése. A Bohr-modell számos fizikai jelenséget megmagyarázott, miközben komoly hiányosságai voltak, és a hidrogénnél bonyolultabb atomokra már nem is lehetett kielégítően alkalmazni.

1916-ban professzor lett Koppenhágában, az ő számára hozták létre (a Carlsberg sörgyár támogatásával) az Elméleti Fizikai Intézetet, az atomfizika és kvantumelmélet nemzetközi központját. Atomelméletéért 1922-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat. Közismertségére és a nagyközönség fizika iránti viszonyára jellemző, hogy állítólag azt írták róla: "az ismert labdarúgó, Niels Bohr" Nobel-díjas lett.

A 20-as években kidolgozta a komplementaritás elméletét, amellyel az új kvantummechanikát magyarázta. A hagyományos gondolkodás alapján az, hogy az elektron egyszerre részecske és hullám is, kizárja egymást. Bohr szerint azonban e minőségei inkább kiegészítik egymást, így a jelenségek vizsgálatánál bármikor áttérhetünk az egyik fajta leírásról a másikra. A kvantummechanika koppenhágai értelmezése szerint komplementer viszony áll fenn egy részecske helyzete és impulzusa között is, az egyik pontos ismerete kizárja a másik pontos ismeretét.

Adolf Hitler hatalomra jutása után a nemes lelkű, humánus Bohr mindent megtett, hogy veszélyeztetett zsidó kollégáinak menedéket nyújtson, de Dánia megszállása után félzsidó származása és náciellenes nézetei miatt ő is veszélybe került. 1943-ban a dán ellenállás halászhajón szöktette Svédországba, onnan Angliába, majd az amerikai Los Alamosba ment, ahol részt vett az atombomba kifejlesztését célzó kutatásokban. Szökése előtt két kollégájának az ő gondjaira bízott Nobel-díját feloldotta egy üveg savban, majd békeidőben kivonta az aranyat az oldatból, és újraöntette az érmeket. Saját díját már korábban a finn háború áldozatainak javára ajánlotta fel.

Bohr az atommagot folyadékcseppként írta le, ezzel sok magfizikai folyamat megértését segítette, és fontos szerepet játszott az atommaghasadás értelmezésében is. Ellenezte az atombomba bevetését, és annak híve volt, hogy az atomtitkot meg kell osztani a szövetségesekkel - ezzel olyannyira magára haragította Winston Churchill brit kormányfőt, hogy az komolyan fontolgatta letartóztatását. A háború után a nukleáris háború veszélye ellen küzdött, ő szervezte meg 1955-ben az atomerő békés hasznosítását célzó első genfi konferenciát.

1962. november 18-án halt meg. Fia, Aage 1975-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Dánia Tudomány Nobel-díj Atom Évforduló Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • 125 éve született Hamvas Béla 125 éve született Hamvas Béla

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr197912726

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Hallgasd a Kultúrpart műsorát a Trend FM-en! Minden szerdán 16-18h között várunk benneteket!

trendfm_logo_subhead.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. A forradalom egy holland fotós szemével
  6. Meztelenség és anatómia
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard