A napokban jelent meg Robinzon Kruzo című albumuk, melynek bemutató koncertje november 23-án este 8-kor lesz a Marczibányi téri Művelődési Házban.
„Új lemezünknek a ROBINZON KRUZO nevet adtam, részben a nevem első szótagjaiból kiindulva – de ha már Kruzo, akkor legyen Robinzon is, ifjúkorom kedves olvasmányára gondolva és metaforikusan is értve a Robinson létet. A dalok eddigi bemutatóin örömmel tapasztaltam, hogy nemcsak az én generációmat érintik meg a szövegek.” (Krulik Zoltán)A Makám együttest 1984-ben alapította Krulik Zoltán. Az első másfél évtizedben instrumentális etno-dzsesszt játszottak, melyben a balkáni, az ázsiai és a távol-keleti gyökereknek éppoly fontos szerepük volt, mint a kortárs repetitív zenének.
1999-ben új korszak vette kezdetét a Makám életében: azóta vokális – és jobbára tematikus – lemezek sorával tűntek ki. A SkanZen című albumot a 9 colinda, a Szindbád, az Anzix, majd az Almanach követte, olyan ragyogó énekesnők közreműködésével, mint Bognár Szilvia, Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági és Lázár Erika. Aztán a 2009-es Yanna Yova albumra újjászerveződött, megfiatalodott a zenekar. Frissebb lett a hangvételük is, szembetűnő nyitottsággal a popzene felé. És most megint léptek, és nem is akármekkorát. A Robinzon Kruzo számait – szólóénekesként a pályafutása során először – az alapító énekli.
Ennek a minden tekintetben új anyagnak a létrejöttében megkerülhetetlen szerepe volt a Hagyományok Házát igazgató Kelemen Lászlónak, aki Krulik Zoltánt egy dalestre kérte fel. Mégpedig valami másra, mint amit addig csinált a Makámmal. Az is felmerült, hogy szóló est legyen, de aztán Krulik „kiharcolta”, hogy állhasson mögötte egy zenekar. Fél év állt rendelkezésére, hogy elkészüljön az anyaggal. És maga is megdöbbent közben, hogy az újonnan születő dalai mennyire eltérnek a Makám addigi világától. Inkább a városi dalok befolyása érződött rajtuk, nem a folklóré.
A városi lét, pontosabban: Krulik városi létének a befolyásai. Még pontosabban: Krulik városi Robinson-létének a befolyásai. Kimondottan személyes és költői szövegekkel, melyek abban a mélységben fogantak, ahová a Makám-dalszövegek nemigen merészkedtek idáig. Ugyanakkor Krulik személyes mitológiája – családtörténete, gyermek- és ifjúkori élményei – mögött pontosan kirajzolódnak a XX. század történetének meghatározó eseményei, illetve nemzedékének életérzése és bálványai is. Mint amilyen az utóbbi években elveszített Cseh Tamás és Orszáczky Miklós volt. Az elmúlás és az emlékezés melankóliája éppolyan vaskos pillére ennek az anyagnak, mint a bluesos-rockos elragadtatás – nem feledkezve meg közben a Makámot mindig is jellemző folkos harmóniákról.
A Robinzon Kruzóra jellemző hangulati hullámzás a dalok műfaji jegyeiben is tetten érhető. Már-már meglepő színességgel: a sanzontól a rockos vagy dzsesszes fordulatokon át a reggae-ig. „Nekem is feltűnt a tarkaságuk – jegyezte meg ennek kapcsán Krulik – de olyan révületben és olyan spontánul születtek a dalok, hogy nem akartam őket egy stílusba összegereblyézni.”
A zenekar:
Krulik Zoltán – ének, gitár, Hornai Zóra – vokál, Eredics Dávid – szaxofon, Zámbó Tamás – gitár, Boros Attila – basszusgitár, Badics Márk – dob