Ötvenhat éves korában Nemesszentandráson meghalt Fischer György Munkácsy-díjas szobrászművész.
Fischer György bronzszobrainak, rajzainak nagy része az embert ábrázolja különböző mozdulatokban, helyzetekben. Kostyál László művészettörténész egyik tanulmányában úgy fogalmazott, hogy Fischer kisplasztikái olyan tulajdonságokat, hangulatokat, jelenítenek meg, amelyek sokszor csak rejtetten, de szinte mindenkiben jelen vannak. A művész célja a leleplezés; sem tréfát, sem irgalmat nem ismer, amikor az adott gyarlóságokat szoborba foglalja. Ugyanakkor nem ítéli el a gyarlóságokat, inkább tükröt tart az ember elé; ilyen vagy, tökéletlen, esendő és mégis szeretni való.
Fischer György, amikor Zalaegerszegen a Hangverseny- és Kiállítóteremben 2010 áprilisában megnyílt a kiállítása, az MTI-nek azt mondta; "nem törekszem a patetizmusra, inkább kedves iróniával, némi fanyarsággal fejezem ki gondolataimat". Beszélt arról is, hogy címet csak az utolsó pillanat után ad alkotásainak, amelyet aztán többnyire el is felejt.
Fischer György 1956-ban született Siklóson. A pécsi művészeti gimnázium elvégzése után a képzőművészeti főiskolán folytatta tanulmányait, ahol Somogyi József volt a mestere. Derkovits-ösztöndíjasként 1982-ben került Zalaegerszegre, ahol jelentős szerepet vállalt az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium megszervezésében, szakmai programjának kialakításában.
Köztéri alkotásai közül a legismertebb az Országépítő című bronzszobor, amely civil összefogás eredményeként 2002-ben került posztamensre Zalaegerszegen.
Forrás: MTI
