Az eddigi legnagyobb egyiptomi szarkofágot azonosították kanadai régészek, akik a Királyok Völgyében egy, még az ókorban darabokra széttört kőkoporsót állítanak helyre.
A vörös gránitból faragott szarkofág a XIX. dinasztia negyedik uralkodója, a legendás II. Ramszesz fia, Merneptah fáraó számára készült, aki 3200 éve, Kr.e. 1213 és 1203 között igazgatta a Nílus menti birodalom népét. A harcos király főbb tettei közé tartozik az Egyiptom békéjét fenyegető líbiai törzsszövetség és a tengeri népek elleni győztes hadjárat. E győzelmek emlékére állított sztéléje arról nevezetes, hogy futólag megnevezi Izraelt, amelynek ez a legkorábbi említése, egyben az egyetlen olyan, ami ókori egyiptomi dokumentumon fordul elő.
Halála után a fáraó múmiáját négy egymásba rakott szarkofágban helyezték végső nyugalomra. A külső kőkoporsó hossza elérte a 4 métert, szélessége 2,3 méter, magassága pedig 2,5 méter volt. "Ez az eddigi legnagyobb ismert királyi szarkofág" - hangsúlyozta Edwin Brock, a torontói Királyi Ontario Múzeum kutatója a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portálnak.
A második szarkofágot szintén gránitból faragták, ovális fedelét Merneptah fáraó arcmásával díszítették. A harmadik kőkoporsót "újrahasznosította" a XXI. dinasztia leghosszabb ideig, Kr.e. 1047 és 1001 között uralkodó tagja, I. Paszebakhaemniut (I. Pszuszennész) fáraó. A negyedik, legbelső koporsó mészkőféleségből, travertinből készült, az utóbbinak csupán néhány töredéke maradt fenn: a múmiát még az ókorban újratemették, miután a sírt 3000 évvel ezelőtt kifosztották.
A kanadai kutatók szerint a sírrablók "látogatása" után törték össze a két külső kőkoporsót, bár fedeleiket épségben megőrizték.
"A szarkofágokat ismételten felhevítették majd vízzel öntötték le, így darabolták fel a gránitkoporsókat" - magyarázta Edwin Brock, hozzátéve, hogy magmás kőzetből, doleritből készült kalapácsoknak is jó hasznát vették a rombolók.
Forrás: MTI
