A Cassini űrszonda olyan képződményt fedezett fel a Szaturnusz Titán holdján, mely a folyó földön kívüli, miniatűr másának tűnik.

A folyómeder „forráságától" több mint 400 kilométeren át nyúlik egy hatalmas tengerbe. Ez az első alkalom, hogy a felvételek a Földön kívül ilyen óriási folyórendszert tárnak fel és ilyen nagy felbontásban. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Titán északi sarki régiójában elterülő folyó folyékony szénhidrogénnel telített, mivel egész hosszában sötéten látszik a nagy felbontású radarképen, mely sík felszínt jelez.

„Bár van néhány rövid, helyi kanyar, a folyóvölgy relatív egyenes vonala azt sugallja, hogy legalább egy törést követ, hasonlón más nagyobb folyókhoz, melyek ugyanezen tenger déli részére érkeznek – mondja Jani Radebaugh, a Cassini radarcsapatának kutatója. – Az ilyen vetők – törések a Titán fekükőzetében – valószínűleg nem a földihez hasonló lemeztektonikai folyamatokat ölelik fel, de mégis medencék megnyílásához, és talán az óriási tengerek kialakulásához is vezetnek."

A Titán az egyetlen olyan világ, melyről tudjuk, hogy stabil folyadékot hordoz felszínén. Míg a Föld hidrológiai ciklusa a vízen alapul, a Titán hasonló körforgása szénhidrogéneket -  etánt és metánt - ölel fel. A Titán egyenlítői régiójában, a Cassini látható fényű kamerái által 2010 második felében készített fotók olyan régiókat fedtek fel, amelyek friss csapadék miatt sötétnek látszottak. Ezenkívül a szonda vizuális és infravörös feltérképező spektrométere 2008-ban megerősítette a folyékony etán jelenlétét a Titán déli féltekének Ontario Lacusra keresztelt tavában. Steve Wall, a NASA Sugárhajtású Laboratóriumának kutatója szerint az új felvétel egy mozgásban lévő világról ad pillanatképet. „Esőzik, a folyók pedig ezt a csapadékot a tavakba és tengerekbe szállítják, ahol a párolgás újból megkezdi a ciklust."

A radarkép szeptember 26-án készült és a Titán északi sarki régióját mutatja, ahol a folyóvölgy a Ligeia Mare tengerbe érkezik. Ez a tenger méreteit illetően a Kaszpi- és a Földközi-tenger között helyezkedik el, és a Titán északi sarkvidéki területének harmadik legnagyobb tengere. A Nílus 6700 kilométeren át nyúlik el a Földön. A kialakulásához vezető folyamatok igen komplexek, de bizonyos régiókban felölelik a vetődéses folyamatokat. A 3,2 milliárd dolláros Cassini-misszió a NASA, az Európai Űrügynökség és az Olasz Űrügynökség közös projektje. 1997-ben indult és 2004-ben érkezett a szaturnuszi rendszerhez, majd 2005 januárjában a Titán felszínére küldte a Huygens szondát.

A várakozások szerint a Huygens nem sokkal landolása után abbahagyta a kommunikációt az 5150 kilométeres objektumról. A Cassini azonban még mindig vizsgálódik, küldetését legalább 2017-ig meghosszabbították.

Forrás: Hirado.hu