Egyre kevesebb a művészmozi az országban. Nincs többé Európa, Bem, Odeon és Kino. Mi áll a háttérben? Gyászolnak-e a megszűnt mozik? Mi történt, és mit tartogat a jövő?
Mégis kinek a feladata a finanszírozás? A Kultúráért Felelős Államtitkárság közleménye szerint „az igényes filmeket szerető, a különleges élményeket igénylő, mindezekért fizetni is hajlandó moziba járóké". Azoké, „akik az illegálisan az internetre feltöltött filmek helyett a valódi élményt nyújtó, fizetős mozikat választják".
Természetesen nem ennyire egyszerű a helyzet. 2011-ben megszűnt a Magyar Mozgókép Közalapítvány, amely a mozik normatív támogatása mellett többek közt művészfilmek forgalmazásával is foglalkozott. Azóta a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vette át az MMKA feladatait.
Az art-mozik állandó pénzhiányos állapotát minden bizonnyal nem szünteti meg, de bizonyos, aktuális beruházások tekintetében segítséget nyújthat az NKA idei 200 millió forint összértékű, művészmozik számára kiírt pályázata. Szakmai programokra 2–4 millió forintot pályázhattak meg az intézmények, filmklubra 400 ezer forint, infrastrukturális fejlesztésre egymillió, forgalmazási támogatásra másfél millió, digitális fejlesztésre négymillió forintot nyerhetett el maximálisan egy-egy pályázó. A digitális átállásra 100 milliós kerettel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is kiírt pályázatot. Szükség is van a támogatásra, mivel a jövőt jelentő digitális kópiák használatához szükséges berendezések komoly beruházást követelnek meg minden filmszínháztól.
A Magyar Nemzeti Filmalap is igyekezett megsegíteni az art mozikat: tavasszal hirdette meg a 66 millió forint összértékű gyorssegélypályázatát, amely pillanatnyi mentőövként szolgált több intézménynek.
A pályázatok ugyanakkor önmagukban nem oldják meg az állandó financiális problémákat. 21 intézmény sikeresen pályázott a pénzalapra, mozitermenként 2-2 millió forinthoz jutottak. Ez az összeg azonban sok esetben tényleg csak annyira volt elég, hogy a hónapok alatt felhalmozódott üzemeltetési tartozásokat – azaz a közüzemi számlákat, és a Budapest Film Zrt.-nek fizetendő bérleti díjakat – rendezzék. Nagyobb biztonságban csak a Művész, a Puskin és a Toldi vannak, mivel ezek közvetlen a Budapest Film Zrt. (BF) tulajdonában állnak. Ezzel szemben a többi művészmozi bérelni kényszerül az épületet illetve a mozitermeket a BF-től. Biztos tőke hiányában ezek az intézmények állandó adósságspirálba kerültek, ami előbb-utóbb megszűnéshez vezethet. Az elmúlt három évben a Bem, az Odeon és a Kino bezárása keltette a legnagyobb visszhangot.
Bem – filmszínházból művészkocsma
A Margit körúton lévő Bem mozi 1908-ban nyílt meg, Helios mozgó néven. 1934-ben Admirálra keresztelték, 1939-től a mozik magyarosított nevet kaptak, így lett Adria filmszínház. Az államosítás után vette fel a Bem nevet. 1979-ben teljes felújítást végeztek rajta, befogadóképességét 150 főre bővítették.
Tulajdonosa 1999-ig a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő Budapest Film volt. Ekkor a Budapest Filmstúdió vette át a működtetését, később pedig az Új Budapest Filmstúdió üzemeltette, Kántor László vezetésével. Beléptették az art-mozi hálózatba, és igazi kulturális találkozóhellyé alakították – saját művészkocsmája még vonzóbbá tette a látogatók számára. Az art-filmek vetítésén kívül filmkluboknak, fesztiváloknak és különböző kulturális eseményeknek is otthont adott az intézmény. Számos koncert és kiállítás is ebben az épületben került megrendezésre.
A Budapesti Art-mozi Egyesület már 2009 januárjában jelezte, hogy több intézményüket, köztük a Bemet is a bezárás fenyegeti. A növekvő üzemeltetési költségek, a támogatások csökkentése illetve a gazdasági válság miatt csökkenő nézőszám mind arra engedett következtetni, hogy a művészmozik egy része hamarosan csődbe megy. Júniusra már kilencmillió forintos tartozást halmozott fel a mozi, ráadásul a bérleti szerződésük is lejárt. A Budapest Film Kft. ezen okokra hivatkozva döntött úgy, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Így 2009. július 2-án hivatalosan bezárt a mozi.
Nyílt pályázatot írtak ki az ingatlan megvételére, azonban nem volt feltétel a moziként való továbbműködtetés. A tulajdonos jelenleg egy magánbefektető.
A bezárás után fél évig még a kávézó fenntartója, a Rocket Man Kft. üzemeltette a mozit is, Bem Filmturkáló néven, Stiller Nándor vezetésével. 2010 februárjától már csak hétvégén voltak vetítések, tavasszal pedig úgy ítélték meg, a továbbiakban nincs értelme folytatni a Bem működtetését. A vezető erről így nyilatkozott: „Elsősorban nem azért álltunk le a vetítésekkel, mert nem voltunk elégedettek a bevétellel, mi nem akartunk a moziból megélni. De a lehetőségeink oly mértékben korlátozottak voltak, az elérhető filmek (művészi) értéke, frissessége tekintetében, hogy nem volt miért. Ha egy moziban csak rossz és lejátszott filmek mennek, az már gyakorlatilag egy halott mozi."
A bezárást megelőző tizenegy évben körülbelül kétszázezer néző fordult meg a Bemben. Ez első hallásra soknak tűnik, ám Stiller Nándor felhívja a figyelmet arra a nem elhanyagolható tényre, hogy ezt a nézőszámot napi három előadás mellett produkálták. Ez vetítésenként 18,5 nézőt jelent – ráadásul nem feltétlenül fizetővendéget.
Ennek ellenére felvetődik a kérdés: csak a vendéglátással nyereségesebb a vállalkozás, mintha a mozi is működne? A vezető szerint nem befolyásolja a bevételt, ha egy elavult mozit működtetnek: olyan, mintha nem is létezne. Akkor van jelentősége, ha kapnak valamilyen támogatást is, de mivel ez megszűnt, a kis mozik kénytelen voltak bezárni.
Alkalmanként még mindig vannak vetítések a Bemben, de már csak amatőrök illetve filmszakos hallgatók vizsgafilmjei tekinthetők meg. Gyakran más művészeti ággal (zene, irodalom) összekapcsolt vetítések, klubszerű előadások kerülnek megrendezésre. „Néha a moziteremben is tartunk koncerteket, elsősorban akkor, ha az előadás része vagy kiegészítője valamilyen vetítés" – tudjuk meg a hely üzemeltetőjétől.
A Bemet mostanában már inkább alternatív „művészkocsmaként" emlegetik. „Én azt tekintem sikernek, hogy sokan szeretik és ragaszkodnak ehhez a helyhez, ráadásul én is imádom a közönségével együtt. Elsősorban az előtér a koncertek helyszíne, ami nem mondanám, hogy ideális e célra, ennek ellenére többnyire igen jól érzi itt magát a néző és a zenész egyaránt."
A mozi újranyitását nem tervezik. Stiller Nándor szerint ez nem a „gonosz üzemeltetők" miatt van így. Az általános vélekedés szerint a multiplexek mellett van igény a művészmozikra is, ám az üzemeltető ezt másképp látja: „Sajnos már nem akarnak az emberek moziba járni!"
Odeon-Lloyd - élt 75 évet, a gyász azonban még korai
Az eredetileg Lloyd filmszínházként ismert épület 1937-ben nyitott meg a Hollán Ernő utcában. 1949-től Duna Moziként működött, majd 2003-ban felújították, és így lett belőle Odeon-Lloyd név alatt futó mozi-téka-kávézó. A "kultúrmissziót" (ahogy Borsos Erika, az Odeon Kft. ügyvezető igazgatója jellemzi a hármas egységet) a korábbi években úgy tudták fenntartani, hogy a gazdaságilag aktuálisan hatékonyabb részterület jövedelmeiből pótolták a másik területeken a bevételkiesést.
2010-ben azonban megszűnt a Magyar Mozgókép Közalapítvány, és ezzel elesett az állami támogatástól a mozi. Mivel a hirtelen döntésre évközben került sor, a befektetésekben és az éves kalkulációkban nagy problémát jelentett a kieső összeg. Utólag, 2011 végén a támogatás 70%-át mégis megkapta az Odeon, de az egyéves késés miatt a gazdálkodási tervek már felborultak. Ebben az évben még volt fővárosi támogatása is a mozinak, 2012-ben azonban ez is megszűnt.
A jegyárakból befolyó bevétel a művészmozikban önmagában nem elegendő arra, hogy a magas bérleti díjat, az épület üzemeltetési költségét és a személyzeti béreket fedezze. A filmvetítések utáni bevétel 45%-át a mozi továbbítja a forgalmazónak. "Alkotói filmet moziforgalmazásban nagyon nehéz nyereségesre kihozni, esetleg nullára, de ez sem könnyű" - mondta el Borsos Erika, aki szerint a jövőben az art-moziknak magasabb jegyárakkal kell kalkulálni. Az Odeon esetében a helyszín is problémát jelentett: egy 101 fős terem volt, ami behatárolta a rendezvények látogatottságát. Egy másik teremmel a személyzet bérét is könnyebben tudták volna finanszírozni.
A Nemzeti Filmalap idén márciusban art-mozik részére kiírt gyorssegélypályázatán az Odeon kétmillió forintot nyert el, amelynek első felét júliusban, a második részletet pedig két héttel ezelőtt kapták meg. Borsos Erika szerint nehéz volt megfelelni a Filmalap által támasztott követelményeknek, hogy végül kézhez kaphassák az összeget: "a Filmalap a filmgyártásra van felkészülve, egy mozi működése más struktúrában, más könyveléssel működik." Az Odeon Kft. ügyvezető igazgatója szerint a kezdeményezés pozitív volt, de a végrehajtás körülményes: sok mozi még mindig nem kapta meg a megnyert összeget.
Az elmaradt bérleti díjakból azonban annyi tartozást halmozott fel az Odeon, hogy a gyorssegély az adósságoknak csak egy részét fedezte. A több millió forintos tartozás miatt július 31-én a Budapest Film Zrt. felmondta a bérleti szerződést, ezzel bezárt az Odeon-Lloyd mozi. Az épületbe októberben a Budapest Jazz Club költözött (úgy tűnik hosszabb időre, hiszen a hetekben a Fővárosi Önkormányzat három évre készül közszolgáltatási szerződést kötni a Clubot működtető JAZZART Közcélú Alapítvánnyal).
Az Odeon Kft. tevékenységei a mozi bezárása ellenére nem álltak le. Az Odeon téka december végéig még biztosan üzemel a Hollán Ernő utcai épületben, valamint a Corvin moziban. Az Oktogonnál Odeon Underground néven kávézót és filmkölcsönzőt működtetnek, és az Átriumban is új tékát nyitnak. A moziban futó filmklubok sem szűntek meg, csak új helyszínekre kerültek. Emellett a Lurdy Házban bérlik az Odeon termet, ahol decemberben az elmúlt év moziban már nem látható filmjeiből indítottak egy sorozatot.
Kino - Végjáték a Vígszínház mellett
A Magyar Nemzeti Filmalap májusban négymillió forintos gyorssegélyt ítélt meg a Kinonak, amit meg is kaptak, viszont az összeg csak az első félév tartozásainak kiegyenlítésére volt elég. Rendszeres támogatást a mozi nem kapott, ezért részletekben és késéssel tudták csak a bérleti díjat fizetni. "A bérleti díjat saját bevételeinkből nem tudjuk finanszírozni, a probléma továbbgördül" - mondta el Garancsi Ágnes, a mozit üzemeltető Szuez Film Kft. vezetője.
A Kino vezetője szeptember közepén még bízott a támogatásban, ezért felvették a kapcsolatot L. Simon Lászlóval, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kultúráért felelős államtitkárával. A sikertelen tárgyalásokról már a mozi vezetőinek közleményéből értesülhettünk október végén: "Magyarországon az utóbbi két évben minden minket érintő, eddig rendszeres működési pályázat megszűnt, ezáltal kulturális tevékenységünk erőfeszítéseink ellenére nem fenntartható."
Az államtitkárság közleményben reagált, amelyben felhívták a figyelmet az art-mozik technikai korszerűsítésére fordított 100 millió forintos Filmalap által biztosított támogatásra, valamint arra, hogy ősszel a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 200 millió forintos kerettel jelentetett meg art-moziknak szóló pályázatot. Garancsi Ágnes korábban elmondta: "örülünk ezeknek a pályázatoknak, de az alapkiadásokra nem jut a saját bevételünkből: mindennapi gondot jelent, hogy miből fizetem ki a villanyt, a bérleti díjat és a béreket."
A Kulturális Államtitkárság a Kino bezárása kapcsán felvázolta véleményét a művészmozik fennmaradásáról és a támogatásukról: "ezeket a vetítőhelyeket elsősorban a nézőket megszólítani tudó filmes szakma és az igényes filmeket szerető, a különleges élményeket igénylő, mindezekért fizetni is hajlandó moziba járók menthetik meg."
