A Jack Kerouac regényéből készült filmes adaptáció minden, csak nem statikus. Az Úton a beatnemzedék forgatókönyve, ahol az élvezetek látszólag előnyt élveznek minden mással szemben.
Az év egyik leginkább várt filmes alkotása nem okozhat semmiféle csalódást vagy hiányérzetet a befogadóban, mivel a rendező gondos keze minden apró részletet végigsimított, majd pedig adott neki egy jól irányzott pofont. Jack Kerouac regénye, az Úton a beatnemzedék Bibliája lett, ezért elég rizikós vállalkozásnak tűnt a filmes megvalósítás, ám Walter Salles a vállára vette a nemes terhet, és kieresztette az alkohol és drog uralta fiatalokat a palackból.
Az Úton nem követi a megszokott filmes logikát, de éppen ebben rejlik az ereje. Egy tipikus road movie-tól attól tér el, hogy itt a folyamatos útkeresésnek bizony komoly tétje van. A főszereplők nem elégszenek meg a szabadságvágyból taposott kilométerek kiváltotta látszólagos állandósággal, mivel mindig ott motoszkál a fejükben az utasítás: itt is voltunk egy kicsit, de most már indulnunk kell tovább, mert vár ránk az élet. De milyen élet is vár erre az ifjúságra?
Sal Paradise gondolatain keresztül próbálhatjuk meg megérteni a '40-es és '50-es évek társadalmi és erkölcsi anomáliáit, amely utazás vezető szálát mégiscsak Dean Moriarty jelenti, aki egyfajta bandavezér az elveszett nemzedék számára. A fajsúlyos filozófiai fejtegetések mellett előkelő szerepet kap a drog, az alkohol és az oxigénként funkcionáló szexualitás is. Ebben a körben egy jól szituált úriembernek bizony nincsen maradása. Moriarty megmutatja Salnek az amerikai valóság bűzét, szennyét, amely torz látkép az írónak készülő Salnek első blikkre nagyon is tetszik, de aztán lassacskán felébred benne az állandóság és a normális élet iránti vágy. Szinte már klisé.
Sal egy idő után megtöri a végtelen utazást és szürke egérként beleolvad a társadalom hierarchiájába. Végeredményben tehát enged az elvárásoknak és felhagy a bohém otthonkereséssel. Társai közül Moriarty a családapa szerepét akarja tökélyre vinni, Marylou pedig egy „született feleség" szeretne lenni, házzal, gyerekkel, szerető férjjel. Az amerikai álom. A regényben és a filmben szereplő fiatalok az élvezetek hajszolásán túl a beilleszkedés halvány reményét is kitűzik maguk elé, mindez azonban nem kevés áldozattal jár. A nagy kérdés: megérte-e? Kerouac élettörténetét végignézve nagyon is.
Egy fiatal számára a határ a csillagos ég, amíg nincs tétje a sorozatos mámoros estéknek. A felelősség fuvallata azonban hamar nyomot tud hagyni a személyiségen. A felismerésig vezető út az érdekes, és az ebből nyert esszencia szolgáltathat alapot egy normális életre. Bár a normalitás relatív fogalom. A képkockák folyamatos lüktetése nyomán akár el is szédülhetnék, de a rendező hagy időt az emésztésre, bár csak módjával.
