1892. január 3-án, Dél-Afrikában látta meg a napvilágot az író, filológus, irodalmár, aki olyan művek által vált híressé, mint a Gyűrűk ura vagy A hobbit.
Gyermekkora nagy részét az angliai Birminghamben töltötte, majd Oxfordban tanult. Apját korán elvesztette, melyet nem sokkal később anyja halála követett.
Fiatalon, először Oxfordban fordult érdeklődése a nyelvek irányába. Olyan antik vagy ősi eredetű nyelvek, mint a latin, az ógörög, a walesi, a gót, az óskandináv nyelvek, az óangol különféle változatai és a finn különösen elbűvölték. Már egyetemi évei alatt megkezdte mesterséges nyelveinek kidolgozását (1915-re már igen előrehaladt a tündenyelvek kidolgozásában). Ezekben az években alapította legközelebbi barátaival a T. C. B. S.-kört (Tea Club, Barrowian Society, azaz Barrowiánus Teaklub Társaság), ami egy kötetlen, műkedvelő irodalmi önképzőkör volt, mely rendszeres időközönként összeült. A tagok egymás verseit és felolvasásait hallgatták, illetve szatirikus színdarabokat adtak elő. Tolkien is nekik olvasta fel első verseit, melyekben már megjelennek a tündék, orkok és hasonló mitológiai alakok.
A tudományos életen kívül Tolkient leggyakrabban A Gyűrűk Ura, valamint az ezt megelőző A hobbit (Szobotka Tibor eredeti fordításában A babó) szerzőjeként ismerik. Középfölde eredetével és történelmével foglalkozó könyve, A szilmarilok szintén igen ismert. E művek folyamatos és időtálló népszerűsége alapozta meg Tolkien hírnevét a modern fantasy atyjaként. Kevéssé ismert művei közé tartoznak A sonkádi Egyed gazda, A woottoni kovácsmester, a Bombadil Toma kalandjai valamint a Kóborló és a varázsló című prózai vagy verses mesék.
1973 kora őszén megbetegedett, augusztus 30-án, csütörtök éjjel rosszul lett, ezért egy Bournemouth közeli magánkórházba vitték. Állapota egyre rosszabbá vált, akut vérző gyomorfekélyt diagnosztizáltak nála az orvosok, amely elfertőződött, és a fertőzés gyorsan terjedt; végül szeptember 2-án, szombaton kora reggel végzett vele.
Forrás: Wikipedia
