A Spirit Színház Mizantróp című előadása vidéki vendégjátékok után Budapestre költözik, január 24-én látható az Átrium Film-Színházban.
A Spirit Színház vezetője, az Alceste ellenlábasát játszó Perjés János így mesélt a darab sorsáról: "Másfél éve működő műhelyünk eddigi legnagyobb szabású vállalkozása a Petri György fordítását használó előadás. Nagyon sok tapasztalatot szereztem ez alatt az idő alatt. Az ember, hiába ismeri a színházi működést, mégis a saját hibáinak felismerésével mehet tovább. A mizantróp gyönyörű példája volt ennek. Még az olvasópróbát sem tartottuk meg, amikor több nyári játék is érdeklődött. Játszottuk Kőszegen, Szentendrén, a Városmajorban, Győrben, Nagykanizsán, Szombathelyen. A szarvasi nyári játékokon Kolti Helga és Makranczi Zalán színészi díjat kapott alakításáért."Írhatnék az elmagányosodásról, a vélt vagy valós sérelmeink okozta rossz döntésekről, a világgal szembeni megfelelni akarásunkról. Hogy elég gyakran nem vesszük észre azt a szűk mezsgyét, amikor a kompromisszumaink megalkuvásba csapnak át. Vagy arról, hogy sok ember között is lehetünk elképesztően magányosak. Hogy annyira félünk önnön tükrünktől, meg a belső csendtől, hogy mindenféle „zajokkal" bástyázzunk körül magunkat. Én egy olyan előadást szeretnék létrehozni, amelyben ezeket a kérdéseket úgy járjuk körbe, hogy közben merünk röhögni magunkon. Hogy azért Quimby-zenék, mert nagyon passzolnak mindehhez." (Bori Tamás, rendező)
Az előadás női főszereplője, Szinetár Dóra így vallott a munkáról: - „Nem volt kötődésem, és emlékeim sem korábbi Mizantróp előadásokról. A katonás előadásokból interneten fellelhető részleteket, képeket láttam, de azt kell mondjam, hogy a mi előadásunk tényleg annyira más lett, hogy szinte mindegy is, van-e előadásemlékem. Nem zavarna egyébként az sem, ha lenne, mert nem szokott befolyásolni, itt viszont annyira a nulláról indultunk, annyira belőlünk találódott ki, annyira benne vagyunk mi a saját életünkkel, vergődéseinkkel ezekben a karakterekben. Persze, beleírta ezeket Molière is, igaz, nem mindig kerek mondatokban, de megtaláltuk benne magunkat. Eddig nem sok előadás volt belőle, de színész és dramaturg kollégák úgy fogalmaztak, hogy a mi előadásunkban az az érdekes és új, hogy a főhősök szerethetők. Mert valljuk be, Alceste-et és Célimène-t nem írta a szerző különösen szerethetőre, és ez a színpadon általában két ordítozó, egymást maró embert eredményez, a közönség pedig kissé megkönnyebbülve azzal távozik, hogy legalább rosszul jártak. Az, hogy szerethetők, azért fontos, mert a néző azt a fajta színházat szereti, és nézőként én is azt szeretem, ahol lehet valakinek drukkolni, ahol mehetünk valakivel."
A főbb szerepeket Szinetár Dóra, Makranczi Zalán, Perjés János, Szendi Szilvi, Jászberényi Gábor és Kolti Helga játsszák. Az előadás a Quimby zenekar dalaira épül, melyekhez Szabó Ádám harmonikán és Kutik Rezső gitáron szolgáltatja a zenét.