Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Búcsúzunk az ünnepektől

Búcsúzunk az ünnepektől

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2013. 01. 06.
Magyar dallamok Japánban - A Cimbaliband sikere Oszakában
2025-07-03 18:13:45

A magyar népzene különleges hangzása, a cimbalom egyedisége és a Cimbaliband szenvedélye ragadta magával a

A nyár ritmusai a BJC-ben
2025-07-02 08:17:33

A Budapest Jazz Club nyáron is gondoskodik arról, hogy a jazzrajongók ne maradjanak élmények nélkül.

Családi titkok, közéleti drámák – A Pulszky-levelezés feltárja a múltat
2025-07-01 11:56:45

A Pulszky család 1867 és 1911 között íródott 331 levele nem csupán személyes vallomásokat és meghitt

Macifröccs-himnusz született: BÖBE és NEON LEON közös dala hódítja meg a nyarat
2025-06-30 11:54:28

A málnás fröccs frissítő élményét idézi meg a „Buborékok” című dal, amely az Artisjus Songbook Camp

további bejegyzések a szerzőtől »

A karácsony végét jelentő vízkereszthez és az ünnepek utáni időszakhoz kapcsolódó németországi és svédországi szokásokat vettük számba.

A nyugati kereszténységben január 6-án van vízkereszt, avagy a három királyok ünnepe: ez a karácsonyi ünnepek zárónapja, a farsangi időszak kezdete. A keleti kereszténységben a Julián-naptár szerint január 6-7. a karácsony, és 13 nappal később ünneplik a vízkeresztet. Az ünnep liturgiában használatos elnevezése Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése, magyar neve a víz megszentelésének szertartásából származik. Vízkereszt a IV. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn. Az evangélium szerint a három királyok (a napkeleti bölcsek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Caspar, Melchior, Balthasar - azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár - volt, tömjénadományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet.

A vízkereszt második evangéliumi története szerint amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, ezt követően tanítani kezdett. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. A harmadik evangéliumi jelenet: Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. A népi hagyományok szerint érdemes ilyenkor szenteltvízzel itatni az állatokat, elűzve ezzel a betegségeket. Olaszországban pedig ilyenkor a jó boszorkány ajándékot hoz, de csakis a szófogadó gyerekeknek – Európa más országaiban pedig süteményt esznek.

A karácsonyi hangulatot azonban sokaknak nehéz elengedni. Ezt bizonyítja az a felmérés is, mely szerint a németek több mint fele legalább január 6-ig megtartja a karácsonyfát, sőt, sokan még jóval ezután sem válnak meg a feldíszített fenyőtől. Az ünnepek utáni mindennapokba nem olyan nehéz visszazökkeni, ha még januárban is találunk hangulatos karácsonyi vásárokat, ahol többek között jó forralt bort és puncsot kapni. Márpedig Németországban vannak még ilyen rendezvények vízkereszt tájékán is, tekintettel a januárra eső ortodox karácsonyra.

Az ünnepek után a többségnek a leárazások jelentik a legfőbb jó hírt. Akinek nem tetszik vagy hibás a karácsonyi ajándéka, kihasználja az év elejét, hogy becserélje a portékát. Berlinre kevéssé jellemző, a déli és Rajna menti vidékekre annál inkább, hogy szilveszter után kezdődnek a különböző farsangi ülések és gyűlések, melyek a búcsút készítik elő, és kiváló alkalmak arra, hogy fenntartsák az ünnepi hangulatot. Kölnben például a karnevál februári zárásáig keresik a legtehetségesebb énekest és a karnevál slágerét. Vidéki településeken pedig ilyenkor koncerteken találkoznak, és vészelik át a telet az emberek. Aki megteheti, ilyenkorra tartogatja szabadnapjait, és a téli ünnepek után napos tengerpartra utazik, Spanyolországba vagy a Távol-Keletre. Németországban többen szervezik úgy az évüket, hogy a legszürkébb és hidegebb hetekben még véletlenül se maradjanak otthon, hanem valamelyik messzi meleg országban tartózkodjanak, sőt, ha munkahelyük megengedi, akár a teljes téli időszakot ott töltsék.

A svéd kurzus elnevezésű internetes blog alaposan belemélyed a skandináv farsang porcukor finomságú részleteibe. A szerző leírja, hogy a Semla (szemla) az év várt cukrászati eseménye vagy inkább terméke, amely szorosan kötődik a farsanghoz. De ilyenkor fogy szinte tonnaszámra a Hetvagg nevű fánk is, amelyet forró tejbe mártogatnak. Egy tény: ilyenkor senki sem számolgatja a kalóriákat. A svédek komolyan veszik, hogy karácsony vízkeresztig tart, a január 6-ai napot pedig a tizenharmadik ünnepnek nevezik, mivel a karácsony után tizenharmadik napról van szó. Ennek megfelelően ehhez a dátumhoz is kapcsolódnak hagyományok. Igaz, nem annyira a nyugati egyház szokásához illően a háromkirályokat vagy napkeleti bölcseket, még csak nem is Jézus megkeresztelését, netán a kánai menyegzőn véghez vitt csodát, hanem a karácsony végét, illetve – pogány szokás szerint – a fény hamarost visszatértét ünneplik.

Vízkeresztkor a svédek lebontják a karácsonyfát, és ezt is egy kis ünnepséggel teszik. Ilyenkor összehívják a gyerekeket, akik segítenek leszedni a díszeket, akik cserébe kis ajándékokat kapnak. Ugyancsak leveszik a piros abroszt és a piros függönyöket, amelyeket még adventkor tettek fel.

A másik fontos ünnepelnivaló a fény megjelenése. A sarkkörön túl, az északi határnál még vízkeresztkor sem kel fel teljesen a nap, de van valami mágikus minden évben abban, amikor két hónapnyi sötétség után megjelenik egy vékony fénysugár, amit a napról napra magasabbra emelkedő tüzes korong küld a szürkeségbe burkolózó táj fölé. Persze nagyon magasra sosem emelkedik télen, alig a látóhatár fölé, viszont annál hosszabb utat tesz meg minden nap, míg a nyári időszakban aztán le se megy, csak körbevándorol a horizont fölött.


Forrás: Hirado.hu

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Kultúra Németország Karácsony Svédország Vallás Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • Múzeumutca Tavaszköszöntő Múzeumutca Tavaszköszöntő
  • Magyarország étele 2025 Magyarország étele 2025
  • A Hagyományok Háza Ünnepváró forgataga december 6-án nyit A Hagyományok Háza Ünnepváró forgataga december 6-án nyit
  • Karácsonyi rajzpályázat gyermekeknek a Hagyományok Házában Karácsonyi rajzpályázat gyermekeknek a Hagyományok Házában
  • Erdélyi Táncháztalálkozó Székelyudvarhelyen Erdélyi Táncháztalálkozó Székelyudvarhelyen

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr57914340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard