Egy kréta kori új madárfosszília feltárja, hogy néhány korai madár specializálódott táplálkozáshoz adaptálódott fogazatra tett szert.
Darwin pintyeinél a csőr különböző alakjai az evolúciós adaptáció klasszikus példáit nyújtják. Alakjukat és arányukat tekintve nagyban különböznek, így különféle életmódokat tükröznek. Míg a ma élő madarak csőrüket a táplálék kezelésére használják, őseiknek foguk volt. Egy új fosszília azt mutatja, hogy néhány madár specializálódott táplálkozáshoz adaptálódott fogazatra tett szert.A korai Sulcavis geeorum madárfaj fogsorának tanulmányozása azt sugallja, hogy az ősmadár fogai a kemény külső vázzal rendelkező zsákmányállatok – mint rovarok vagy rákok – elfogyasztására fejlődtek ki. A kutatók úgy hiszik, hogy az új faj fogai jelentősen bővítik tudásunkat a korai madarak fogazatát illetően, és korábban ismeretlen ökológiai változatosságra utalnak.
A Sulcavis geeorum az Enantiornithes kihalt csoporthoz tartozott, és a korai kréta időszakban – 121-125 millió évvel ezelőtt – élt a kínai Liaoning provinciában. Az Enantiornithine képviselői a mezozoikum legnagyobb számban jelen lévő madarai voltak. A Sulcavis az első olyan felfedezett madár, mely „díszes" fogzománccal rendelkezett.
A dinoszauruszok – melyekből a madarak kifejlődtek – nagyrészt ragadozó fogakat hordoztak, húsevésre specializálódott jellegzetességekkel. Az Enantiornithine csoport madarai egyedülállóak a madarak között abban a tekintetben, hogy minimális fogkopást és sokféle fogmintázatot mutatnak. Eme új fajnak robosztus fogai voltak, belső felszínükön barázdákkal, melyek valószínűleg megtámasztották a fogat a keményebb táplálékkal szemben.
Korábban egyetlen madárfajnál sem figyeltek meg megőrződött taréjokat, barázdákat vagy fűrészes széleket, illetve más fogdíszítéseket. „Míg más madarak elveszítették fogaikat, ezek az állatok új morfológiára és specializálódásokra tettek szert. Még nem tudjuk, hogy a madarak eme csoportja miért volt ilyen sikeres a kréta korszakban, aztán miért halt ki. Talán mindezt elősegítette a táplálkozás" – mondja Jingmai O'Connor a vizsgálat vezetője.
A Journal of Vertebrate Paleontology folyóiratban megjelent kutatás Luis Chiappe, a tanulmány társszerzője szerint ismét megvilágítja, mennyire egyenlőtlen volt a madarak sokfélesége a kréta időszakban. „Sokkal több Enantiornithine madár volt jelen, mint a korai madarak bármely más csoportjának képviselői, és ezek mindegyike saját anatómiai specializációt hordozott."
Forrás: Hirado.hu